Cerveteri
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Cerveteri | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Lazio |
| Megye | Róma |
| Polgármester | Antonio Brazzini (2003. június) |
| Védőszent | Mihály arkangyal |
| Irányítószám | 00052 |
| Körzethívószám | 06 |
| Forgalmi rendszám | ROMA |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 37 855 fő (2023. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 199 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | +81 m |
| Terület | 134 km² |
| Időzóna | CET (UTC+01:00) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 00′ 27″, k. h. 12° 06′ 18″42.007500°N 12.105000°EKoordináták: é. sz. 42° 00′ 27″, k. h. 12° 06′ 18″42.007500°N 12.105000°E | |
.svg) | |
| Elhelyezkedése Róma térképén | |
 | |
| Cerveteri weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cerveteri témájú médiaállományokat. | |
Cerveteri olaszországi város, Lazio tartományban, Rómától 42 kilométerre északnyugatra. Lakosai száma 32 574 fő, területe 134 négyzetkilométer. Szomszédos települései: Anguillara Sabazia, Bracciano, Fiumicino, Ladispoli, Santa Marinella és Tolfa.
A város eredeti neve Caere; hajdan virágzó városállam volt, ahol az etruszkok hatalmas nekropoliszt építettek. 2004 óta Cerveteri és a közelében fekvő Tarquinia temetővárosai – közel 1000 feltárt halomsír – az etruszk lakóépítészet egyetlen ránk maradt emlékei, az UNESCO kulturális világörökségének részei.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Cerveteri, az ókori etruszk Caere „örököse” egy tufafennsíkon fekszik. A település egyike volt azoknak a nagyhatalmú tengerparti városállamoknak, amelyet az ősi Itália legtitokzatosabb népe épített. Caere lakói a közeli Tolfa-hegyek bányáinak kiaknázásából éltek, és a Tirrén-tengeri kikötőkön keresztül élénk kereskedelmi kapcsolatot folytattak Görögországgal és a Közel-Kelettel. Az etruszkok a föníciaiaktól vették át a fejlett városi kultúrát, valamint a fémmegmunkálás és a kerámiakészítés módszereit, amelyet később tovább tökéletesítettek. Caere kétségtelenül a térség leggazdagabb és legbefolyásosabb városa volt; virágkora az i. e. 7. századtól az i. e. 5. század elejéig tartott. Lakóinak számát 100 000-re becsülik. Ezután a gazdasági válság sújtotta terület hanyatlásnak indult, majd i. e. 353-ban a rómaiak elfoglalták a várost.
A város nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Necropoli della Banditaccia – a világörökség része, Cerveteri monumentális föld alatti sírjairól és különleges városszerkezetéről híressé vált etruszk nekropolisza
- A Rocca (kastély)
- Santa Maria Maggiore-templom
- Palazzo Ruspoli, az 1533-ban Orsini által újjáépíttetett bárói palota. A kapuzat és a homlokzati erkély a 17. században, a palotát a Santa Maria Maggiore templommal összekötő passetto (zárt híd) 1760-ban épült.
- Az apró Sant'Antonio Abate-kápolna, amelyet Lorenzo da Viterbo freskói díszítenek (1472).
- Ceri középkori vára
- Cerenova kastélya
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Németország Fürstenfeldbruck
Franciaország Livry-Gargan
Spanyolország Almuñécar
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az angol és német nyelvű wikipédia azonos című szócikkei, továbbá:
- Cerveteri hivatalos lapja www.comune.cerveteri.rm.it (olasz)
- The Etruscan Tombs at Cerveteri (angol)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Startlap, Ertuszk lap (magyar, angol, olasz)
