Endoderma
Az endoderma (régebbi szakirodalomban gyakran[1] entoderma) a nagyon korai embrióban fellelhető három csíralemez egyike. A másik kettő a mezoderma (középső réteg) és az ektoderma (külső réteg). Az összes közül az ektoderma helyezkedik el legkijjebb.[2]
Általánosságban meg lehet jegyezni, hogy az endodermából alakul ki a bélcsatorna hámja, a máj, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, a csecsemőmirigy, a fülkürtök, a középfülek hámja, a húgyhólyag, gége, légcső és tüdők hámja, valamint a szikzacskó és húgyhártya.
Az emberekben az embrióban az embriócsomóból differenciálódó embrioblasztok exocöl felőli sejtrétegéből jönnek létre.
Embrió korban három részre válik a feji résztől a háti részig: Az elülső endoderma, középső endoderma és a hátulsó endoderma. A középső endodermából lesz a középbél hámja, a hátulsó endodermából az utóbél hámja, az elülső endodermából meg a fentiekben említett többi.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ sz. n. (1878. november 15.). "A hydráról". Természet. 10 (22): 309–310. Hozzáférés: 2024. április 12..
- ↑ Langman's Medical Embryology, 11th edition. 2010.
- ↑ Marcin Wlizla, Aaron M. Zorn, (2015). "13 – Vertebrate Endoderm Formation". In Sally A. Moody (ed.). Principles of Developmental Genetics (Second ed.). Academic Press. 237–253. o. doi:10.1016/B978-0-12-405945-0.00013-2. ISBN 9780124059450.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
