Ugrás a tartalomhoz

Programmed Data Processor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Image
PDP-1
Image
PDP-6
Image
PDP-7
Image
PDP-8/e
Image
Egy PDP11/40 a bécsi Technikai Múzeumban

A PDP (amely az angol Programmed Data Processor kifejezés rövidítése) egy a Digital Equipment Corporation (DEC) által az 1960-as években elkezdett számítógép-architektúra, illetve egy miniszámítógép-család. A „PDP” elnevezést szándékosan választották, hogy elkerüljék a „computer” szót a termékek nevében – mindezt azért, mert a befektetők (különösen Georges Doriot) nem támogatták volna, hogy a cég „computereket”, „számítógépeket” gyártson, mivel azokat hatalmas, bonyolult és drága gépezeteknek képzelték el.[1] A miniszámítógép kifejezés ebben az időben még nem létezett. A család gépei eleinte különálló tranzisztorokból épültek fel, az integrált áramkörök csak később jelentek meg.

A számítógép család

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző „PDP” gépeket különböző családokba csoportosíthatjuk a szó hosszúságok alapján.[2]

A sorozat első darabja az 1960-ban gyártott PDP–1, 18 bites szóhosszúsággal és fizikai méretét tekintve egy rack szekrény 4 polcát foglalta el. Az idők folyamán a 18 bites architektúrával rendelkező utódai a PDP-4, PDP-7, PDP-9 és a PDP-15 gépek.

Egy gyártásba sosem került, 24 bites szóhosszúságú koncepciónak fenntartott elnevezés.

A PDP-3 a DEC által az amerikai ún. „black budget” (titkos katonai költségvetés) révén a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) kutatási intézetének készített 36 bites gépe, amelyből a rendelkezésre álló információk szerint csupán egy darab készült, így kereskedelmi forgalomba nem került.

1962-ben mutatták be a PDP–4 modellt, mely a PDP–1-hez hasonlóan 18 bites szóhosszúságú, viszont némi kompromisszumnak köszönhetően, mint például a valamelyest lassabb memória és továbbfejlesztett fizikai felépítés, a gép már csak fele annyiba került, mint a PDP–1.[2] A gép ára 65 ezer amerikai dollár volt akkor, mikor a korabeli, fizikai méreteit tekintve óriási számítógépek ára a millió dolláros kategóriát képviselte.

A PDP–5 az első ténylegesen kereskedelmi forgalomba került „miniszámítógép” és a cég első 12 bites gépe, amely 1963-ban debütált.[2]

1964-ben mutatták be a 32 bites PDP–6 gépet, amely sok szempontból a későbbi PDP–10 prototípusának tekinthető.

1964-ben jelent meg a PDP–7, ami a PDP–4 továbbfejlesztése szintén 18 bites architektúrával, amelyből egy további 7A jelű ráncfelvarrott változat is készült, mellyel együtt összesen 120 példányt adtak el.[2]

A PDP–8 12 bites gépet 1965-ben mutatták be, mely egyben a cég addigi legnagyobb kereskedelmi sikerét jelentette. Az akkori 18 ezer amerikai dolláros árával rendkívül kedvező volt, és számos iskola és kutatólaboratóriumi intézmény vásárolt belőle.

1966-ban jelent meg 18 bites architektúrával a PDP–9, ami a PDP–7 továbbfejlesztése, megközelítőleg kétszeres feldolgozási sebesség növekedéssel.

A PDP–10 (DECsystem-10 néven is ismert) egy 1966-ban debütált 36 bites gép, amelyből számos (KA, KI, KL, KS) implementáció készült, utasításkészlete pedig a PDP–6 számítógéptől származik. Ez már mainframe (nagyszámítógép) kategóriába sorolható.

1969-ben mutatták be a 12 bites PDP–12 gépet.

A 16 bites PDP–11 megjelenése 1970-ben történt, amely újabb sikert jelentett a DEC cég számára, a gép különböző implementációit egészen 1990-ig forgalmazták. A PDP–11 számos egyedi újítást vonultatott fel, programozása az elődeinél könnyebb volt, ami többek között a nagyszámú általános célú regiszternek volt köszönhető. A PDP–11 felépítésének sajátosságai nagy hatással voltak a rákövetkező processzorok terveire, mint például a Motorola 68000, a Hitachi H8 processzorcsalád vagy a Texas Instruments MSP430.

Ezen a gépcsaládon (egészen pontosan a PDP–8-on) fejlesztették ki a UNIX-ot és a UNIX egyik első verziójában a C programozási nyelvet.

A leginkább elterjedt operációs rendszere a Digital által specifikusan erre az architektúrára kifejlesztett RSX.

Kapcsolódó számítógépek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • TX–0 – az MIT Lincoln Laboratory részlegében tervezett számítógép nagy hatással volt a DEC gépek felépítésére, különösen a Ben Gurley által tervezett PDP–1-es modellre; annak gyakorlatilag a megelőző modellje.
  • LINC (a Laboratory Instrument Computer rövidítéséből) – ezeket a gépeket eredetileg szintén az MIT Lincoln Laboratory részlege tervezte, de néhány példányt a DEC épített. Nem tartozik a PDP családba, de a PDP–12 elődjeként nagy jelentőséggel bír. A LINC és a PDP–8 voltak gyakorlatilag az első miniszámítógépek, és talán az első személyi számítógépek is. A PDP–8 és PDP–11 volt a két legnépszerűbb PDP modell. A Digital soha nem készített PDP–20 modellt, de a kifejezést gyakran a TOPS–20 (hivatalosan DECSYSTEM–20-ként ismert 36 bites nagyszámítógépes operációs rendszer) rendszerű PDP–10-es gépre alkalmazták.
  • SZM EVM (СМ ЭВМ) szovjet miniszámítógép-sorozat.
  • DVK – az 1970-es évektől kezdve forgalmazott szovjet személyi számítógép-család, szintén PDP-klón.
  • Elektronika BK – szovjet 16 bites, PDP–11 rendszerű személyi számítógép-típus.
  • UKNC (Электроника МС 0511; УКНЦ rövidítés alatt is ismert) – szovjet PDP–11-kompatibilis iskolaszámítógép, 1987-től forgalmazták.

A TPA család, avagy a Tárolt Programú Analizátor. A COCOM-lista miatt a KFKI mérnökei által gyakorlatilag egy az egyben keleti alkatrészekből újraimplementált PDP gépcsalád. Ritka esetekben átcímkézett és becsempészett nyugati PDP-ket, sőt VAX-okat takart.

Jelen sorok írója a ts10-et és a simh-et ajánlja (a simh-hez egyébként a Debian-ban találhatóak előre elkészített image-ek például Caldera UNIX PDP-11 verziójához).

  • SIMH
  • ts10. VAX és PDP emulátor, a SIMH-hez képest pár érdekes funkcióval (például telnet protokollal elérhető konzol és runtime konfigurálhatóság).
  1. "The History of Digital Equipment Corporation" (angol nyelven). 2008. január 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. január 30..
  2. 1 2 3 4 DIGITAL EQUIPMENT CORPORATION - Nineteen Fifty-Seven To The Present (PDF) (angol nyelven). Digital Equipment Corporation. 1975.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]