Ugrás a tartalomhoz

G77

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
G77 csoport
Image
Image

Alapítva1964
SzékhelyENSZ-székház
Tagság135 tagország
A G77 csoport weboldala
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz G77 csoport témájú médiaállományokat.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 77-es csoportja ( G77) 135 fejlődő országból álló koalíció, amelynek célja, hogy előmozdítsa tagjainak kollektív gazdasági érdekeit. A csoport közös és a csoport céljaival összhangban eredményesebb tárgyalási pozíciót kíván biztosítani a résztvevő országok számára az Egyesült Nemzetek Szervezetében. [1] A szervezet központja a svájci Genfben található. A csoport nevét az alapításkori 77 országról kapta. Az alapítást követően a csoport folyamatosan bővült, a szervezet 2023-ban 135 tagot számlált. [1]  A szervezet elnöki posztját 2024-ben Uganda tölti be.

A csoportot alapítása 1964. június 15-re datálható, amikor is 77 el nem kötelezett ország közösen kiadta a „Hetvenhét Ország Közös Nyilatkozatát” az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján (UNCTAD). [2] Az csoport első találkozójára 1967-ben Algírban került sor, ahol elfogadták az Algíri Chartát. [3] A G77-es csoportnak irodái működnek Genfben (ENSZ), Rómában (FAO), Bécsben (ENSZ Iparfejlesztési Szervezete), Párizsban (UNESCO) és Nairobiban (ENSZ Környezetvédelmi Programja).

A csoport céljai között volt tudható az apartheid elleni közös fellépés, illetve a globális katonai leszerelések előmozdítása. [4] A csoport támogatólag lépett fel az úgynevezett Új Nemzetközi Gazdasági Rend (New International Economic Order) tervezetét illetőleg is.[5][6]

Környezetvédelmi kérdésekben a G77 álláspontja az, hogy az üvegháztartású gázok kibocsátásáért elsődlegesen a fejlett országokat terheli történelmi felelősség. A G77 ezzel fel kívánják hívni a figyelmet a fejlődő és fejlett országok egy főre jutó kibocsátásának különbségére is.[7] Ennek eredményeként a G77-ek gyakran ellenállnak az országaikat érintő kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelező előírásoknak. [7] A G77-et rendszeresen bírálatok érik bizonyos fenntarthatósági vállalások nyílt ellenzése miatt. A csoport azonban a környezetvédelmi célokat másodlagosnak tartja a gazdasági fejlődés, illetve a szegénység felszámolására irányuló törekvésekkel szemben.[5] A G77 ezzel szemben a gazdagabb nemzetekkel szemben fogalmazott meg kritikát, amiért azok nem fordítottak kellő figyelmet a szegénység felszámolására például az ENSZ 1992-es rioi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáján.[5]

Image
A G77 csoport országai 2013-ban

2023-ban a csoport a tagjai között tudhatta az ENSZ összes tagállamát (az ENSZ-megfigyelő Palesztina államot is beleértve), a következő országok kivételével:

  1. Azerbajdzsánt leszámítva az Európa Tanács tagjai .
  2. Tádzsikisztán kivételével a Független Államok Közösségének (FÁK) szabadkereskedelmi övezetének tagjai.
  3. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai, kivéve annak (négy) latin-amerikai tagját.
  4. Két törpeállam Óceániában : Palau és Tuvalu .

Jelenleg is tag alapító tagországok [8]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További jelenlegi tagok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. Image Új-Zéland 1963 októberében aláírta az eredeti "Fejlődő Országok Közös Nyilatkozatát", de még a G77 1964-es megalakulása előtt kilépett a csoportból (1973-ban csatlakozott az OECD-hez).
  2. Image Dél-Korea alapító tagja volt, de 1996-ban, az OECD-hez való csatlakozása után kilépett a csoportból.
  3. Image Jugoszlávia alapító tag volt; az 1990-es évek végén még mindig szerepelt a tagok listáján, de megjegyezték, hogy "nem vehet részt a G77 tevékenységében". A listáról 2003 végén törölték.  1985 és 1986 között elnökölt a csoportban. Bosznia-Hercegovina volt az utolsó volt jugoszláv állam, amely tagja volt a G77-nek, és 2019-től már nem tagja.
  4. Image Ciprus alapító tag volt, de az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozása után már nem szerepelt a hivatalos tagsági listán.
  5. Image Málta 1976-ban vették fel a csoportba, de az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozása után már nem szerepelt a hivatalos tagsági listán.
  6. Image Palau 2002-ben csatlakozott a csoporthoz, de 2004-ben kilépett, mivel úgy döntött, hogy környezetvédelmi érdekeit legjobban a Kis Szigetállamok Szövetségén (AOSIS) keresztül tudja érvényesíteni.
  7. Image Románia 1976-os csatlakozásakor a G77 céljai szempontjából latin-amerikai országnak minősült. A G77 földrajzi régiókra volt felosztva, és mivel technikailag nem létezett európai térség, Románia a latin-amerikai térség alá került. Románia az Európai Unióhoz való csatlakozását követően lépett ki a G77-ből.

A G77 Kínát is a tagjai közé sorolja. [10] Ezzel együtt habár a kínai kormány következetes politikai támogatást nyújt a G77-nek, és 1994 óta pénzügyi támogatásban is részesíti a csoportot, de nem tekinti magát a csoport tagjának. [11] Ennek eredményeként a G77 hivatalos nyilatkozatai esetén a G77 és Kína elnevezést használják. [12]

A következő lista megmutatja, hogy mikor mely ország adta a G77 csoport elnökségét: [13]

Image
1970 óta a G77 elnökségi országai. A színek azt mutatják, hogy egy ország hányszor töltötte be a pozíciót. Szürke = soha, Sárga = egyszer, Narancs = kétszer, Piros = háromszor
Presiding country Year
Image India 1970–71
Image Peru 1971–72
Image Egyiptom 1972–73
Image Irán 1973–74
Image Mexikó 1974–75
Image Madagaszkár 1975–76
Image Pakisztán 1976–77
Image Jamaica 1977–78
Image Tunézia 1978–79
Image India 1979–80
Image Venezuela 1980–81
Image Algéria 1981–82
Image Banglades 1982–83
Image Mexikó 1983–84
Image Egyiptom 1984–85
Image Jugoszlávia 1985–86
Image Guatemala 1987
Image Tunézia 1988
Image Malajzia 1989
Image Bolívia 1990
Image Ghána 1991
Image Pakisztán 1992
Image Kolumbia 1993
Image Algéria 1994
Image Fülöp-szigetek 1995
Image Costa Rica 1996
Image Tanzánia 1997
Image Indonézia 1998
Image Guyana 1999
Image Nigéria 2000
Image Irán 2001
Image Venezuela 2002
Image Marokkó 2003
Image Katar 2004
Image Jamaica 2005
Image Dél-afrikai Köztársaság 2006
Image Pakisztán 2007
Image Antigua és Barbuda 2008
Image Szudán 2009
Image Jemen 2010
Image Argentína 2011
Image Algéria 2012
Image Fidzsi-szigetek 2013
Image Bolívia 2014
Image Dél-afrikai Köztársaság 2015
Image Thaiföld 2016
Image Ecuador 2017
Image Egyiptom 2018
Image Palesztina 2019
Image Guyana 2020
Image Guinea 2021
Image Pakisztán 2022
Image Kuba 2023
Image Uganda 2024
Image
G-24 csoport tagországai

A G24 egy a G77-hez kapcsolódó csoport, amely 1971-ben jött létre, hogy összehangolja a fejlődő országok álláspontját és támogassa érdekérvényesítő képességét a nemzetközi monetáris és fejlesztésfinanszírozási kérdésekben. A G24 minden tagja tagja a G77-nek is.

  1. Joined as Dahomey.
  2. Joined as Upper Volta.
  3. Joined as the United Arab Republic.
  4. Mexico was a founding member but left the Group after joining the OECD in 1994. Its rejoining the organization was approved in 2023.[9] Despite the approval, Mexico doesn't appear yet as a member on the official website of the organizatoin.
  5. Joined as Burma.
  6. Joined as Ceylon.
  7. Joined as the United Republic of Tanganyika and Zanzibar.
  8. Officially considered as a member by the organization, yet not by China itself
  1. 1 2 Shinn, David H.. China's Relations with Africa: a New Era of Strategic Engagement. New York: Columbia University Press (2023. június 11.). ISBN 978-0-231-21001-0
  2. "About the Group of 77". www.g77.org.
  3. Prebisch, Raúl (október 1986). "El desarrollo económico de la América Latina y algunos de sus principales problemas". Desarrollo Económico. 26 (103): 479. doi:10.2307/3466824. ISSN 0046-001X.
  4. Satpathy. Environment Management. Excel Books India, 30. o. (2005). ISBN 978-81-7446-458-3
  5. 1 2 3 Satpathy, Ipseeta. Environment Management (angol nyelven). Excel Books India (2005. június 11.). ISBN 978-81-7446-458-3
  6. Fitzmaurice, Malgosia. Research Handbook on International Environmental Law. Edward Elgar Publishing, 567–. o. (2010). ISBN 978-1-84980-726-5
  7. 1 2 Lewis, Joanna I..szerk.: Esarey: China's Low-Carbon Energy Strategy, Greening East Asia: The Rise of the Eco-Developmental State. Seattle: University of Washington Press (2020. június 11.). ISBN 978-0-295-74791-0
  8. "JOINT DECLARATION OF THE SEVENTY-SEVEN DEVELOPING COUNTRIES MADE AT THE CONCLUSION OF THE UNITED NATIONS CONFERENCE ON TRADE AND DEVELOPMENT".
  9. "G77 + China aprueba la reincorporación de México – DW – 17/09/2023". dw.com (spanyol nyelven). 2023. szeptember 17. Hozzáférés: 2023. szeptember 18..
  10. "The Member States of the Group of 77". The Group of 77 at the United Nations.
  11. "七十七国集团(Group of 77, G77)". Ministry of Foreign Affairs of the People's Republic of China. július 2016. 中国不是77国集团成员,但一贯支持其正义主张和合理要求,与其保持良好合作关系,在经社领域一般以"77国集团加中国"的模式表达共同立场。中国自1994年开始每年向其捐款,2014年起捐款每年5万美元。
  12. "Statement on behalf of the Group of 77 and China by HE Mr. Horacio Sevilla Borja, Permanent Representative of the Republic of Ecuador to the United Nations, at the opening session of the 4th Prepcom established by General Assembly resolution 69/292: Development of an international legally binding instrument under UNCLOS on the conservation and sustainable use of marine biological diversity of areas beyond national jurisdiction (New York, 10 July 2017)". www.g77.org. Mr. Chair, I have the honour to deliver this statement on behalf of the Group of 77 and China.
  13. "Presiding Countries of the Group of 77 in New York". The Group of 77 at the United Nations.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Group of 77 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]