Hangsor
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Hangsor vagy skála alatt valamely dallam magasságuk szerint sorba rendezett hangjait értjük; a hangokat fokoknak nevezzük. A hangsorokat többféleképpen is csoportosíthatjuk.
Vannak modális hangsorok – ezek hétfokúak és görög elnevezésük van. Léteznek diatonikus hangsorok is – ezek két foktól egészen hét fokig terjedhetnek, és a hangok egymás mellettiek. Az diatonikus hangsorok -chord, míg az ugrást (szekund távolságnál nagyobb hangközt) tartalmazó, azaz nem diatonikus hangsorok -ton végződést kapnak; ezeket a fokok számának görög elnevezéséhez kell csatolni. Ily módon a különböző hangsorok elnevezései:
| Fokszám: | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Hangsor típusa: | ||||||
| diatonikus | bichord | trichord | tetrachord | pentachord | hexachord | heptachord |
| ugrást tartalmazó | biton | triton | tetraton | pentaton | hexaton | – |
Egy másik csoportosítás szerint dúr és moll jellegük alapján is megkülönböztetőek a hangsorok. A kis terccel induló hangsorokat moll, míg a nagy terccel kezdődőeket dúr jellegű hangsoroknak nevezzük.
Mivel a skála nyolcadik hangja (hétfokú hangsoroknál) ugyanaz, mint az első hangja, csak egy oktávval (nyolc hanggal) magasabban, első foknak jelöljük.
A funkciós harmonizálásban a skála alaphangját (első hangját) tonikának (jele: T), az ötödik hangját dominánsnak (jele: D), az alulról ötödik hangját (azaz felfelé számolva a negyediket) szubdominánsnak (jele: S) nevezzük.
A hétfokú modális rendszer hangsorai (ún. modusok) az alaphang szerint:
Hangsorok képi és hangos megjelenítése
[szerkesztés]
 dúr (ion)  hallhatóan |
 természetes moll (eol) hallhatóan |
 harmonikus moll hallhatóan |
 cigány-moll hallhatóan |
 dallamos moll hallhatóan |
 dór hallhatóan |
 fríg hallhatóan |
 líd hallhatóan |
 mixolíd hallhatóan |
 lokriszi hallhatóan |
 kromatikus hallhatóan |
 egészhangú skála hallhatóan |
 dúr-pentaton hallhatóan |
 moll-pentaton hallhatóan |
 alterált skála hallhatóan |
 szűkített hangsor, egész–fél változat hallhatóan |
 szűkített hangsor, fél–egész változat hallhatóan |
 spanyol–zsidó hanglétra hallhatóan |
 cigány-dúr / arab hangsor |
 mi seberach hallhatóan |
A félhangokból építkező kromatikus skála: 
A C-dúr skála (C, D, E, F, G, A, H, C): 
