Lasagne
| Lasagne | |
 | |
| Más néven | Lasagne al forno |
| Típus | rakott tésztaétel |
| Nemzet, ország | Olaszország |
| Alapanyagok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lasagne témájú médiaállományokat. | |
A lasagne, vagy eredeti nevén lasagne al forno, egy olasz rakott tésztaétel. Főbb összetevői a tésztalapok, valamilyen ragu, vagy zöldség, besamelmártás és sajt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apicus De re coquinaria című szakácskönyvében már szerepel egy rétegezett tésztaétel, amelyben a tésztarétegekre mint laganum hivatkozik.[1][2] A középkori Firenzében a foglalkozások között sorolják fel az Arte dei cuochi e dei lasagnari (szakácsok és lasagna-készítők művessége), Genovában oklevélben említenek egy bizonyos Gualtiero lasagnarust. A következő, már középkori szakácskönyvi említése (De lasanis) egy, az Anjouk nápolyi udvarában a 13. században íródott szakácskönyvben, a Liber de Coquina[3] (A főzés könyve) két, 14. századi kódexben fennmaradt átiratában található meg.[4] Az itt leírt étel sajttal és fűszerekkel megszórt, főtt tésztalapokat ír le. Hasonlóan II. Richárd angol király udvari receptgyűjteményéhez, a Forme of Cury-hez, amiben loseyns (ejtsd [lázán]) a neve.[5] A következő évszázadokban a szakácskönyvek a tészta húslevesben főzését, majd főtt hússal és sajttal rétegzését ajánlják. 1634-ben az "apácák töltött lasagnája mozzarellával és vajjal" (Lasagne di monache stufate, mozzarella e manteca) receptje már a mai lasagnéra hasonlít, főleg, hogy a recept kemencében összesütött, rakott tésztáról szól.[6] Az első paradicsommal készült lasagne receptje 1881-ben jelent meg.[7]
Elkészítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az alapváltozat gyúrt tésztalapokból készül, amely lehet tojásos, vagy durumbúzából készült, tojás nélküli. A világszerte legelterjedtebb bolognai verzió esetén apróra vágott hagyma, pancetta szalonna, darált hús és paradicsom összefőzésével készült raguval, valamint besamel mártással rétegezik, majd mozzarella sajttal megszórva sütőben sütik.[8] Más változatokban a besamel mellett spenóttal és ricottával, vagy más zöldségraguval rétegezik a tésztát. Meg kell jegyezni, hogy Olaszországnak szinte minden régiója rendelkezik saját változattal.[9]
A modern csúcsgasztronómia előszeretettel használ vékonyra szeletelt zöldségeket a tésztalapok helyett.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Apicus. "De re coquinaria". 2010. április 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 19..
- ↑ Alberto Capatti – Massimo Montanari: Italian cuisine: a cultural history. Áine O'Healy. New York: Columbia University Press. 1999. 57. o. ISBN 0-231-50904-9 Hozzáférés: 2021. március 19.
- ↑ Liber de Coquina : das Buch der guten Küche. Robert Maier. 1. Aufl. 2005. ISBN 3-937446-08-7 Hozzáférés: 2021. március 19.
- ↑ "Liber de coquina". Justus-Liebig-Universität Gießen (német nyelven). Hozzáférés: 2021. március 19..
- ↑ "Forme of Cury". www.gutenberg.org. 1390. Hozzáférés: 2021. március 19..
- ↑ Giovanni Battista Crisci: Lucerna de corteggiani oue in dialogo si tratta diffusamente delle Corti cosi de venti quattro officii nobili come de la varietà de cibi per tutto l'anno e ciascuna domenica et altri banchetti diuisa in sei capitoli. Opra di Gio. Battista Crisci .. 1634. 74. o. Hozzáférés: 2021. március 19.
- ↑ Francesco Palma (1991.) [1881.]. Il Principe dei Cuochi (olasz nyelven). Bellini Editrice.
{{cite book}}:|access-date=requires|url=(súgó); Check date values in:|year=(súgó); Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó)CS1 karbantartás: year (link) - ↑ "Lasagne al forno". Bűvös Szakács. 2015. augusztus 29. Hozzáférés: 2021. március 19..
- ↑ Anna Del Conte: Gastronomy of Italy. Revised edition. 2013. ISBN 978-1-86205-958-0 Hozzáférés: 2021. március 19.
- ↑ "Lasagne kecskével vagy báránnyal". Bűvös Szakács. 2014. április 16. Hozzáférés: 2021. március 19..
