J�nius 8. - Med�rd napja

Med�rd 458-ban sz�letett frank eredetű p�sp�k, szent volt...Legend�ja szerint m�r gyermekk�nt seg�tett a szeg�nyeken, k�peny�t egy vak koldusnak, lov�t egy f�ldművesnek adta. A n�phit szerint ha Med�rd-napon esik, negyven napon �t esős idő v�rhat�. A gabonaarat�s �s a sz�reti munka v�dőszentje.

J�nius 14. - �li�s napja

H�ztetőket t�pett le, kocsikat bor�tott fel, f�kat csavart ki t�vest�l r�gen a d�h�ngő sz�lvihar �li�s napj�n. Soml�n is eml�keznek olyan esetre, hogy hord�kat d�nt�tt fel �s g�rgetett le a vihar, sőt borosszekeret is mag�val ragadott a m�ly dűlőutakon leh�mp�lygő �radat. M�r hajnalban lehetett k�vetkeztetni a be�ll� időv�ltoz�sra. Ha a kelő napot sz�rke felhő �vezte, biztosan meg�rkezett d�lut�nra a neve napj�t �nneplő �li�s.

J�nius 15. - Vida - Vid - Vitus napja

Minden�tt azt tartj�k, hogy most fordul meg az időj�r�s. A r�kok - a muravid�kiek szerint - e napon kij�nnek a foly� partj�ra, v�rj�k a v�ltoz�st. A Vid-napi időj�r�s term�sj�sl� is. J� idő eset�n j� term�s, rossz idő ut�n rossz term�s v�rhat�. Ha Szent Vid napj�n eső esik, hib�s lesz az �rpa, mondogatt�k m�r r�g�ta. Vitus napj�n rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyerty�t gy�jtottak...
Vid v�rtan�, szent �let�t a Martyrologium Hieronymianum 450 t�j�n eml�ti, m�s forr�sok szerint 303 t�j�n halt v�rtan�hal�lt. Legend�ja szerint Szic�li�ban sz�letett pog�ny sz�lőktől....

�rnapja

A magyar nyelvter�let katolikus vid�kein e napon koszor�t fonnak vir�gokb�l, elviszik a templomba, megszenteltetik. A torn�cra, az ajt� f�l� akasztj�k az �rnapi koszor�t. Ha j�n "a nagy idő, " h�rom sz�l vir�got kih�znak a koszor�b�l, �s egyesek tűzben, m�sok szentelt gyertya l�ngj�ban �getik el, a hamuj�t a v�dendő term�ny f�ldj�be, a szőlő n�gy sark�ba el�ss�k. A Balaton-felvid�ken az �rnapi k�rmenet s�tr�nak n�v�nyeit hazavitt�k �s kis kereszt alakba �sszek�tve a szőlőter�let n�gy sark�ra sz�rta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, v�dve a szentelm�ny erej�vel a szőlőter�let�t �s a szőlőterm�s�t.
Az �rnapja mozg� �nnep, a Szenth�roms�g vas�rnapj�t k�vető cs�t�rt�k. Ezen a napon az egyh�z �jra meg�nnepli az Utols� vacsora miszt�rium�t, minthogy erre a nagyheti gy�sz miatt nem volt igazi alkalom. Az �rnapj�t (Corpus Domini) a 13. sz�zad �ta �lik meg. Az egyh�z sz�nd�ka szerint ez az �nnep azt hangs�lyozza, hogy J�zus mennybemenetele ut�n is a h�vek k�z�tt maradt az Olt�riszents�g k�p�ben. Minden�tt k�rmeneteket tartanak. K�rbehordozz�k az Olt�riszents�get, a n�gy �gt�j szerinti, z�ld �gakkal, vir�gokkal d�sz�tett alkalmi olt�rokn�l meg�llnak, im�t mondanak. A vall�sos k�rmeneteket - k�l�n�sen a k�z�pkorban - nagy vigass�gok k�vett�k. Kr�nik�sok jegyezt�k fel, hogy 1501-ben, a budav�ri �rnapi �nneps�gen a főt�r d�szes sz�kők�tj�b�l bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A n�pi hitvil�g a Szents�g k�r�lhordoz�s�nak a gonoszt, a betegs�get, a term�szeti csap�sokat elűző var�zserőt tulajdon�t...

J�nius 24. - Szent Iv�n napja

A ny�ri napfordul� napj�nak �nnepe, amit Eur�pa-szerte l�ngol� tűz gy�jt�s�val �nnepeltek meg.

(R�szletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vinc�től Szent J�nos pohar�ig c. k�nyv�ből)