Baryton
| Baryton | |
 | |
| Besorolás | |
| kordofon vonós gamba család | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.322-71 |
| Hangolás | A-d-f-a-d'-f' |
| Rokon hangszerek | Lira da braccio, Lira da gamba, Viola da gamba, Viola bastarda |
| Hangszerjátékos | barytonos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baryton témájú médiaállományokat. | |
A baryton egy cselló nagyságú, 6 húros vonós hangszer, a gambacsalád tagja. A viola bastardánál egy fokkal magasabb hangszer, amelyet a gambák módjára, láb között tartva kell megszólaltatni. Hangolása: A-d-f-a-d'-f'
A viola bastardához hasonlóan ez a hangszer is rendelkezik együttrezgő húrokkal, 7–28 darab van belőlük, de ezek a hangszer fogólapja alatt futnak, így a bal kéz hüvelykujjával akár pengethetők is. Hangolásuk: A-d-e-fisz-g-a-b-cisz'-d'-e'. A pengetés lehetőségét sok szerző, illetve játékos bonyolult kétszólamú játékra használta.
A hangszer első említése 1656-ból való, a 19. század elejéig használták. A rokokóban és a korai klasszikában találhatóak rá írott darabok. Joseph Haydn igen sok művet írt rá (kb. 170-et, szólókat, triókat mélyhegedűvel és csellóval, divertimentókat stb.), mert Esterházy Miklós József herceg nagy barytonjátékos volt, hangszere a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brockhaus Riemann zenei lexikon I. (A–F). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983. ISBN 963-330-474-1
