Dbase
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Dbase | |
| Fejlesztő |
|
| Legfrissebb stabil kiadás | dBASE® 2019.1 (stabil verzió, 2019)[1] |
| Programozási nyelv | assembly |
| Operációs rendszer | Windows DOS |
| Kategória | Adatbázis kezelő |
| Licenc | üzleti |
| A Dbase weboldala | |
A dBase vagy dBASE volt az egyik első adatbázis-kezelő rendszer mikroszámítógépekre, valószínűleg napjainkig a legsikeresebb.[2] A programcsomag első kiadása 1979-ben látott napvilágot, az aktuális verzió a dBase PLUS 12 2018-as kiadása. A dBase tartalmazza az alap adatbázismotort, a lekérdezési alrendszert és egy űrlapkezelőt, valamint a programozási nyelvet, amely mindezt egybefogja. A dBase fájlformátuma a .dbf, amit széleskörűen használnak olyan alkalmazások, amelyek egyszerűen tárolnak strukturált adatokat.
A dBase-t eredetileg az Ashton-Tate publikálta CP/M operációs rendszerre 1980-ban, amit később portolt Apple II-re és IBM PC-re. A PC-ken a dBase volt a legjobban fogyó program éveken keresztül. Az első jelentős fejlesztés a dBase III volt, amely megjelent UNIX és VMS platformra is. Az 1980-as években a WordPerfect és a Lotus Development mellett az Ashton-Tate benne volt a három legnagyobb szoftvergyártó között.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Welcome to dBASE® 2019…". Hozzáférés: 2023. január 6..
- ↑ Lazzareschi, Carla. "The Creator of dBase Software Maintains That It Is Original". LA Times. LA Times. Hozzáférés: 1990-12-15.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- dBase debased: Database titan fades to black after 47 years, Liam Proven, The Register, 2026-05-16 (angolul) – a dBase történetéről