{"id":874,"date":"2018-01-03T13:48:05","date_gmt":"2018-01-03T13:48:05","guid":{"rendered":"http:\/\/diversity.unitarius.org\/?page_id=874"},"modified":"2018-02-01T15:53:30","modified_gmt":"2018-02-01T15:53:30","slug":"ember","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/unitarius.org\/ember\/","title":{"rendered":"Ember"},"content":{"rendered":"

A Biblia le\u00edr\u00e1sa szerint Isten az embert \u00fagy teremtette, hogy a f\u00f6ld por\u00e1b\u00f3l megform\u00e1lt anyagba belelehelte saj\u00e1t lelk\u00e9t. <\/strong><\/span><\/p>\n

A jelk\u00e9pes \u00e9rtelm\u0171 sz\u00f6veg mondanival\u00f3ja egyfel\u0151l az, hogy az ember Isten alkot\u00e1sa, m\u00e1sfel\u0151l viszont elt\u00e9r a vil\u00e1g m\u00e1s l\u00e9nyeit\u0151l abban, hogy testi mivolta mellett, rendelkezik isteni l\u00e9lekkel is. E jelk\u00e9pes t\u00f6rt\u00e9net azzal folytat\u00f3dik, hogy a f\u00e9rfiv\u00e1 \u00e9s n\u0151v\u00e9 teremtett ember identit\u00e1s\u00e1t, azaz \u00f6nn\u00f6n l\u00e9t\u00e9re val\u00f3 r\u00e1\u00e9bred\u00e9s\u00e9t a j\u00f3 \u00e9s a rossz tud\u00e1s\u00e1nak f\u00e1j\u00e1r\u00f3l val\u00f3 ev\u00e9s ut\u00e1n nyeri el. Az ember kor\u00e1bban \u2013 mondja e t\u00f6rt\u00e9net \u2013 alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a f\u00f6ld t\u00f6bbi teremtm\u00e9ny\u00e9t\u0151l, \u00e1m az ev\u00e9s r\u00e9v\u00e9n saj\u00e1t, egy\u00e9ni l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek a tudat\u00e1ra \u00e9bredt, \u00e9s ez\u00e1ltal egyediv\u00e9 v\u00e1lt. A hagyom\u00e1nyosan b\u0171nbees\u00e9snek tekintett t\u00f6rt\u00e9net \u00e9rtelme teh\u00e1t pontosan ellenkez\u0151leg, az ember \u00f6ntudatosod\u00e1s\u00e1nak a t\u00f6rt\u00e9nete vagy megteremt\u00e9s\u00e9nek a folytat\u00e1sa.<\/p>\n

Mindezeket el\u0151rebocs\u00e1tva, felfog\u00e1sunk szerint az ember teljess\u00e9ggel r\u00e9szese annak a biol\u00f3giai vil\u00e1gnak, amelyben \u00e9l. A tudom\u00e1ny kimutatta azt a m\u00e9ly rokons\u00e1got, amely az ember \u00e9s megannyi \u00e1llatfaj k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll, s\u0151t az ut\u00f3bbi \u00e9vek eredm\u00e9nyei szerint a kor\u00e1bban emberinek v\u00e9lt \u00e9rzelmek egy r\u00e9sze az \u00e1llatvil\u00e1gban is megtal\u00e1lhat\u00f3. Az ember k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge nem biol\u00f3giai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben, nem is \u00f6szt\u00f6neiben vagy els\u0151dleges \u00e9rzelmeiben ragadhat\u00f3 meg, hanem abban a saj\u00e1tos tapasztal\u00e1sban, amelynek r\u00e9v\u00e9n k\u00e9pesek vagyunk saj\u00e1t l\u00e9t\u00fcnket felfogni, \u00f6nmagunkra reflekt\u00e1lni, \u00e9s e folyamat r\u00e9v\u00e9n \u00e9let\u00fcnket megv\u00e1ltoztatni. M\u00e1s szavakkal: egyed\u00fcl az ember k\u00e9pes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni a j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00f6z\u00f6tt, azaz eld\u00f6nteni, hogy tett\u00e9vel f\u00e1jdalmat vagy \u00f6r\u00f6met okoz a m\u00e1sik embernek. Tov\u00e1bb\u00e1 az ember az egyed\u00fcli olyan l\u00e9ny, aki bonyolult nyelvi k\u00e9szs\u00e9geinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en k\u00e9zzel meg nem tapinthat\u00f3 dolgokb\u00f3l \u2013 szavakb\u00f3l \u00e9s fogalmakb\u00f3l \u2013 k\u00e9pes \u00faj \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos vil\u00e1got teremteni.<\/p>\n

A fenti alapadotts\u00e1gok r\u00e9v\u00e9n az ember olyan tehets\u00e9gekre tesz szert, amelyek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik a teremtett vil\u00e1g m\u00e1s l\u00e9nyeit\u0151l. Ezeket a saj\u00e1toss\u00e1gokat az unit\u00e1rius teol\u00f3gia Istent\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 lelki tehets\u00e9geknek nevezi. A k\u00f6vetkez\u0151kben a lelki tehets\u00e9geket mutatjuk be r\u00f6viden.<\/p>\n

A hit:<\/strong><\/p>\n

E saj\u00e1tosan emberi lelki tehets\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n fogja fel az ember Isten jelenl\u00e9t\u00e9t saj\u00e1t szem\u00e9lyes \u00e9let\u00e9ben. A hit nem azonos Isten l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek az elfogad\u00e1s\u00e1val, messze t\u00falmutat azon. A hit els\u0151sorban Isten k\u00f6zels\u00e9g\u00e9nek a megtapasztal\u00e1sa, vagy ahogy a 19. sz\u00e1zad nagy teol\u00f3gusa, Friedrich Schleiermacher fogalmazott, az Istent\u0151l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s megtapasztal\u00e1sa. A f\u00fcgg\u00e9s kifejez\u00e9s e tekintetben nem valamilyen b\u00e1bszer\u0171 kapcsolatra utal, hanem annak a megtapasztal\u00e1s\u00e1ra, hogy az ember l\u00e9te szervesen f\u00fcgg Isten l\u00e9t\u00e9t\u0151l, \u00e9s hogy az ember v\u00e9ges \u00e9let\u00e9t kiteljes\u00edti az Atya t\u00f6k\u00e9letes \u00e9s v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 l\u00e9tez\u00e9se. A hit tartalm\u00e1hoz tartozik a bizalmi \u00f6sszetev\u0151 is. A hitben \u00e9l\u0151 ember az Istennel val\u00f3 kapcsolat\u00e1t a bizalomban \u00e9li meg. Ez azt jelenti, hogy b\u00e1rhov\u00e1 megy, b\u00e1rmit tesz, vagy ak\u00e1rmi t\u00f6rt\u00e9nik vele, a l\u00e9te forr\u00e1sa, aki szeretettel k\u00f6zeledik hozz\u00e1, ott van mellette, \u00e9s seg\u00edti.<\/p>\n

Az elme:<\/strong><\/p>\n

E lelki tehets\u00e9g alatt nemcsak az ember racion\u00e1lis funkci\u00f3it \u00e9rtj\u00fck, b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl ide tartozik ez is. Helyesebb az \u00e9rtelmet az emberi kognit\u00edv funkci\u00f3k eg\u00e9szek\u00e9nt felfogni, azaz olyank\u00e9nt, amely az \u00e9rzelmi \u00e9s \u00e9rtelmi vet\u00fcletet egyar\u00e1nt mag\u00e1ba foglalja. Az elme munk\u00e1ss\u00e1ga meghat\u00e1roz\u00f3 az unit\u00e1rius teol\u00f3gia sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9ppen ez\u00e9rt a tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek folyamatosan b\u0151v\u00fcl\u0151 horizontja az emberis\u00e9gnek olyan forr\u00e1s, amely a vall\u00e1sos ember gondolkod\u00e1s\u00e1t is \u00e1thatja, \u00e9s abban seg\u00edt, hogy l\u00e9t\u00fcnk \u00e9rtelm\u00e9t min\u00e9l vil\u00e1gosabban meghat\u00e1rozzuk. Az unit\u00e1rius vall\u00e1s nem l\u00e1t ellent\u00e9tet az elme funkci\u00f3ja \u00e9s a hit k\u00f6z\u00f6tt, ellenkez\u0151leg, a kett\u0151t \u00fagy fogja fel, mint amelyek kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st. Az \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcli hit k\u00f6nnyed\u00e9n fanatizmusba vagy babonas\u00e1gba torkollhat, m\u00edg a hit n\u00e9lk\u00fcli elme k\u00f6nny\u0171szerrel vesz\u00edtheti el az \u00f6nn\u00f6n \u00e9rtelm\u00e9re vonatkoz\u00f3 pozit\u00edv v\u00e1laszt, \u00e9s v\u00e1lhat alacsonyabb rend\u0171, pillanatnyi \u00e9rdekek amor\u00e1lis kiszolg\u00e1l\u00f3j\u00e1v\u00e1 (l\u00e1sd erre vonatkoz\u00f3lag a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmait: a m\u00e9rhetetlen gyilkol\u00e1s \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a pontos \u00e9s tudom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel val\u00f3sulhatott meg). Jelk\u00e9pesen azt mondhatjuk, hogy a hit a horizontra mutatva serkenti az elm\u00e9t arra, hogy az embert a m\u00e9g nem l\u00e1tott, de m\u00e9gis v\u00e9lt felismer\u00e9s fel\u00e9 el\u0151mozd\u00edtsa.<\/p>\n

A szabad akarat:<\/strong><\/p>\n

Az ember szabads\u00e1gra teremtett l\u00e9ny, akinek lehet\u0151s\u00e9ge van arra, hogy a j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1lasszon. Nyilv\u00e1nval\u00f3an ez a szabads\u00e1g nem vonatkozik a term\u00e9szeti megk\u00f6t\u00f6tts\u00e9gekre. \u00cdgy az ember szabad elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, k\u00fcls\u0151 eszk\u00f6z haszn\u00e1lata n\u00e9lk\u00fcl nem k\u00e9pes rep\u00fclni vagy egyszerre k\u00e9t helyen lenni ugyanabban az id\u0151ben. A szabad akarat a d\u00f6nt\u00e9shelyzetekre vonatkozik, e tekintetben pedig \u2013 felfog\u00e1sunk szerint \u2013 az ember egyed\u00fcl d\u00f6nt. Ha ez nem \u00edgy volna, akkor l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk egy el\u0151re meg\u00edrt forgat\u00f3k\u00f6nyv szerint lezajl\u00f3 dr\u00e1ma lenne, amelybe az egy\u00e9nnek semmilyen belesz\u00f3l\u00e1sa nincs. Ez viszont ellentmond a szeret\u0151 Isten eszm\u00e9j\u00e9nek, egyben mindenf\u00e9le jogot is ellehetetlen\u00edt. Hiszen ha nincs szabads\u00e1g, akkor felel\u0151ss\u00e9g sincs, csak sorsszer\u0171s\u00e9g.<\/p>\n

A lelkiismeret:<\/strong><\/p>\n

A szabad akarat kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 p\u00e1rja a lelkiismeretnek nevezett tehets\u00e9g\u00fcnk, amely medret szab az akaratnak. J\u00f3form\u00e1n minden kult\u00far\u00e1ban ismert volt az az aranyszab\u00e1ly, hogy az ember ne cselekedjen olyat, amit nem szeretne, hogy m\u00e1s vele cselekedjen. A szabad akaratot kord\u00e1ban tart\u00f3 tehets\u00e9g, azaz a lelkiismeret megnyilv\u00e1nul\u00e1sa ez az alapszab\u00e1ly is, amely azt mondja ki, hogy a szabads\u00e1ggal egy\u00fctt j\u00e1r a felel\u0151ss\u00e9g is. E felel\u0151ss\u00e9get viszont a unit\u00e1rius teol\u00f3gia nem a k\u00fcls\u0151 igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrja, hanem a benn\u00fcnk kialakul\u00f3 lelkiismeret munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak tartja. Ekk\u00e9pp, ha j\u00f3t cseleksz\u00fcnk, a lelkiismeret\u00fcnk nyugodt, ha viszont rosszat, akkor v\u00e1dolni fog. A lelkiismeret \u2013 ak\u00e1rcsak minden testi \u00e9s lelki tehets\u00e9g \u2013 \u00a0elh\u00faz\u00f3d\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1s miatt elsorvadhat, \u00e1m ez az \u00e1llapot a betegs\u00e9ghez hasonl\u00edthat\u00f3, az embernek pedig az a k\u00f6teless\u00e9ge, hogy testi \u00e9s lelki eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t \u0151rizze meg.<\/p>\n

A szeretet:<\/strong><\/p>\n

A leg\u00e1ltal\u00e1nosabb lelki tehets\u00e9ge az embernek nem m\u00e1s, mint a szeretet. Ez az az alaptapasztalat, amely az emberi viszonyul\u00e1st minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt meg kell hat\u00e1rozza. A szeretetteljes odafigyel\u00e9s a vil\u00e1gra, embert\u00e1rsainkra \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3an Istenre az az alap\u00e1llapot, amelyben a teljes emberi \u00e9let megval\u00f3sulhat.<\/p>\n

Az unit\u00e1rius vall\u00e1s az embert oszthatatlan egys\u00e9gnek fogja fel. Ez alatt azt \u00e9rtj\u00fck, hogy nem lehets\u00e9ges k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9nyegre \u2013 testre \u00e9s l\u00e9lekre \u2013 \u201ebontani\u201d az egy\u00e9nt. Testi \u00e9let\u00fcnk szervesen \u00e9s elv\u00e1laszthatatlanul egybeforr \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban van lelk\u00fcnk \u00e9let\u00e9vel. \u00c9ppen ez\u00e9rt \u2013 felfog\u00e1sunk szerint \u2013 az emberi l\u00e9t teljess\u00e9g\u00e9hez hozz\u00e1tartozik a testtel \u00e9s a l\u00e9lekkel val\u00f3 foglalkoz\u00e1s \u00e9s odafigyel\u00e9s.<\/p>\n

Az emberi \u00e9let c\u00e9lja a f\u00f6ld\u00f6n egyik olyan k\u00e9rd\u00e9s, amelyre minden korban pr\u00f3b\u00e1lt az emberis\u00e9g v\u00e1laszt adni, \u00e1m megnyugtat\u00f3 m\u00f3don ez senkinek sem siker\u00fclt eddig. \u00dagy t\u0171nik ez a k\u00e9rd\u00e9s olyan titok, amelyr\u0151l nagyon neh\u00e9z felemelni a leplet. Mi, unit\u00e1riusok, egyfel\u0151l bel\u00e1tva korl\u00e1tainkat \u00e9s emberi k\u00f6t\u00f6tts\u00e9geinket, \u00fagy gondoljuk, hogy az \u00e9let \u00f6nmag\u00e1ban \u00e9rt\u00e9k, amelynek minden pillanat\u00e1t teljesen meg kell \u00e9lni. A muland\u00f3 \u00e9let minden perce vissza nem t\u00e9r\u0151 alkalom arra, hogy b\u00f6lcsess\u00e9get szerezz\u00fcnk, hogy tanuljunk \u00e9s cselekedj\u00fcnk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Biblia le\u00edr\u00e1sa szerint Isten az embert \u00fagy teremtette, hogy a f\u00f6ld por\u00e1b\u00f3l megform\u00e1lt anyagba belelehelte saj\u00e1t lelk\u00e9t. A jelk\u00e9pes \u00e9rtelm\u0171 sz\u00f6veg mondanival\u00f3ja egyfel\u0151l az, hogy az ember Isten alkot\u00e1sa, m\u00e1sfel\u0151l viszont elt\u00e9r a vil\u00e1g m\u00e1s l\u00e9nyeit\u0151l abban, hogy testi mivolta mellett, rendelkezik isteni l\u00e9lekkel is. E jelk\u00e9pes t\u00f6rt\u00e9net azzal folytat\u00f3dik, hogy a f\u00e9rfiv\u00e1 \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-874","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/unitarius.org\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/874","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/unitarius.org\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/unitarius.org\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/unitarius.org\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/unitarius.org\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=874"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/unitarius.org\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/874\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/unitarius.org\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=874"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}