Ugrás a tartalomhoz

Hirosima

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Image  A településen világörökségi helyszín található 
Hirosima (広島市)
Image
Hirosima címere
Hirosima címere
Hirosima zászlaja
Hirosima zászlaja
Egyéb jelképek
FaCinnamomum camphora
VirágNerium oleander
Közigazgatás
OrszágImage Japán
RégióCsúgoku
PrefektúraHirosima prefektúra
PolgármesterTadatosi Akiba
Irányítószám  730-8586
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 198 021 fő (2021. febr. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület905,01 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
Image é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″34.385250°N 132.455306°EKoordináták: é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″34.385250°N 132.455306°E
Elhelyezkedése Hirosima térképén
Elhelyezkedése Hirosima térképén
Hirosima weboldala
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat.

Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.

Image
A kastély kapuja

A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban a nagy hatalmú Móri család feje, Móri Terumoto (15531625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi Meidzsi-restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 189495. évi orosz–japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak. 1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt.

Image
Hirosima az atomtámadás után

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról nevezték el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15±20% kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

A város egyik nevezetessége is a háborúhoz köthető, az Atombomba-dóm.

Japán kikötőváros a Honsú sziget délnyugati a Szeto-beltenger öblének északi partján.[2] A várostól északra Csúgoku hegység, délre pedig a Japán-beltengerre néző Sikoku sziget található.[3]

A település éghajlata speciálisnak tekinthető a hegyvonulatok védelme és a zárt beltenger hatásai miatt. Télen kevés a csapadék és enyhe a hőmérséklet, havazás ritka a tengeri szorosokon áramló hideg levegő hatására. Tavasszal az átvonuló ciklonok növelik a csapadék mennyiségét.[4]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1889 és 2021 között:
Lakosok száma
83 387
137 197
992 736
1 093 707
1 134 134
1 154 391
1 256 301
1 202 000
1 198 555
1 198 021
1889194519801990200020052014201620172021
Adatok: Wikidata

1961 óta van repülőtere.

Élelmiszer ipar szempontjából halászati központ, konzervipar fejlett. Nehézipara kikötő és védett hely miatt gép-, hadi-, hajóépítő ágazatokat foglal magában. Könnyűipara a környezeti alapanyagok miatt textil- és fafeldolgozáson alapul.[2]

  • Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
  • Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
  • Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997
  • Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999
  1. "広島県人口移動統計調査".
  2. 1 2 [Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.285. oldal Hiroshima cikk]
  3. [ (Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 65.oldal K3 szelvény]
  4. 15. oldal Seto beltengeri régió 20. oldalon 13. ábra Hiroshima hőmérséklet és csapadék adatai havi bontásban, 1981-2010 Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék, A japán szigetek időjárási és éghajlati sajátosságai Szakdolgozat Készítette: Szegő Judit Témavezető:Dr. Weidinger Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2020.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat.