Ugrás a tartalomhoz

Intel 80486

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Intel 80486
Image
Image
Gyártás1989–2007
TervezőIntel
GyártóIntel, IBM, AMD, Cyrix, Texas Instruments, Harris Semiconductor, UMC, SGS-Thomson
Max CPU órajel16–100 MHz
FSB sebességek16–50 MHz
Gyártás technológia méret1 µm – 600 nm
Utasításkészletx86, IA-32, x87 a DX modellek esetén
Tokozás168 tűs PGA, Socket 1, Socket 2, Socket 3, 196 tűs PQFP, 208 tűs SQFP
Tranzisztorok száma1,2–1,6 millió
ElődIntel 80386
UtódPentium
Az Intel 80486 weboldala
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Intel 80486 témájú médiaállományokat.
Image
Egy Intel 486DX2 processzor lapkája a tokban

Az Intel 80486, hivatalos nevén i486, gyakori rövidítéssel 486, az Intel negyedik generációs, x86-kompatibilis mikroprocesszor-családja. A processzort 1989. április 10-én jelentették be a 80386 utódaként, és a Pentium 1993-as megjelenéséig az Intel személyi számítógépekbe szánt felső kategóriás x86 processzorának számított.[1][2]

A 486 egyik jelentősége az volt, hogy az első olyan x86 processzorok közé tartozott, amelyek egymilliónál több tranzisztort tartalmaztak. Az elődjéhez képest szorosabb futószalagos végrehajtást, lapkára integrált első szintű gyorsítótárat és — az SX modellek kivételével — beépített lebegőpontos egységet kapott. Azonos órajelen a 80486 fixpontos (integer) teljesítménye nagyjából kétszerese volt a 80386-énak, miközben az utasításkészlet és a programkompatibilitás nagyrészt változatlan maradt.[3][4]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i486 fejlesztési irányát az Intel a 80386 megjelenése után kezdte kialakítani. A processzorgeneráció koncepcióját többek között Pat Gelsinger és John Crawford munkája alapozta meg; a szimulációs munka 1987 elején indult, a logikai és mikrokódos részeket 1988 folyamán véglegesítették, a lapkaterv pedig 1989 márciusában jutott el a gyártási előkészítésig.[5]

Az Intel 1989 áprilisában jelentette be a 486-ot. A korai változatok 25 és 33 MHz-es órajellel jelentek meg, később 50 MHz-es, majd órajel-szorzós DX2 és DX4 modellek is készültek.[6][7][8] A 486DX2 bevezetése azért volt fontos, mert a processzormag órajele ekkor vált el látványosan a külső busz órajelétől: például a 486DX2-66 belül 66 MHz-en, a rendszerbuszon viszont 33 MHz-en működött.

A 486 korszakában az Intel mellett több más gyártó is kínált kompatibilis vagy részben kompatibilis processzorokat. Az AMD 486-osai kezdetben az Intel processzorainak közvetlen versenytársai voltak, majd az Am5x86 modell már a 486-os alaplapokhoz kínált késői, nagyobb teljesítményű frissítési lehetőséget. A Cyrix saját tervezésű, 386-os és 486-os alaplapokba szánt processzorokat készített; ezek ára gyakran kedvezőbb volt, de teljesítményük és kompatibilitásuk modellenként eltért az Intel és AMD processzorokétól.[9][10]

Az Intel a 486-ot a személyi számítógépes piacon a Pentium megjelenése után fokozatosan háttérbe szorította, de beágyazott rendszerekhez még sokáig gyártotta. A 486-os termékcsalád egyes beágyazott változatait az Intel 2007-ben vezette ki véglegesen.[11]

Újdonságok és felépítés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Az Intel 486DX2 felépítésének vázlata

A 80486 a 80386 programozási modelljét vitte tovább, de több mikroszerkezeti fejlesztéssel. A processzor 32 bites adat- és címszélességgel rendelkezett, és védett módban legfeljebb 4 GiB címtartomány kezelésére volt alkalmas.[12] A 486-os rendszerek ezért a 386-osokkal azonos, lapos 32 bites memóriamodellt is használhattak, miközben az új processzor több műveletet lényegesen gyorsabban hajtott végre.

A processzor teljesítményét főként a következő fejlesztések növelték:

  • Integrált L1 gyorsítótár: a korai modellek 8 KiB egységes utasítás- és adatgyorsítótárral rendelkeztek, a későbbi DX4 változatoknál 16 KiB is megjelent.[13]
  • Ötlépcsős utasításfutószalag: egyszerű utasítások esetén a processzor egy órajelciklusonként egy utasítás befejezésére is képes volt.[14]
  • Integrált FPU: a DX modellekben a lebegőpontos egység a processzormagba került, így a lebegőpontos számítás gyorsabb lett, mint a 386 + 387 koprocesszoros felépítésben.[15]
  • Fejlettebb buszkezelés: a burst mód és a gyorsítótár-koherenciát támogató külső buszprotokoll hatékonyabb memóriaelérést tett lehetővé.
  • Új utasítások: a 486 a 386-hoz képest új utasításokat vezetett be, például a BSWAP, CMPXCHG, XADD, INVD, WBINVD és INVLPG utasításokat.[16]

Különbségek a 80386-hoz képest

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 486 nem radikálisan új utasításkészletet, hanem hatékonyabb megvalósítást hozott. A legfontosabb különbség az volt, hogy a 80386 külső gyorsítótárra és külön 80387 matematikai koprocesszorra támaszkodott, míg a 486 a gyorsítótárat és a lebegőpontos egységet nagyrészt magába a processzorba integrálta. Emiatt azonos órajelen egy 486-os rendszer érezhetően gyorsabb lehetett egy 386-osnál, különösen olyan programoknál, amelyek gyakran használták a memóriát vagy a lebegőpontos számításokat.[17][18]

A 486 bevezetése hardveres szempontból is átmeneti korszakot jelentett. A korai gépek még főként ISA és EISA bővítőhelyeket használtak, a későbbi 486-os alaplapokon viszont megjelent a VESA Local Bus és a PCI is. A korszak végére a 486-os alaplapok gyakran 72 tűs SIMM memóriamodulokat, másodszintű alaplapi gyorsítótárat és PCI bővítőhelyeket is tartalmaztak.

Változatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Intel több 486-változatot kínált, amelyek elsősorban az órajelben, a buszsebességben, a gyorsítótár méretében, a tápfeszültségben és a lebegőpontos egység meglétében különböztek.

Változat Jellemzők Megjegyzés
i486DX Beépített FPU, 8 KiB L1 gyorsítótár Az eredeti teljes értékű 486-os modellcsalád.
i486SX FPU nélküli vagy letiltott FPU-val gyártott változat Olcsóbb modell, főleg belépőszintű gépekhez.
i486DX2 Kétszeres belső órajel a külső buszhoz képest A 486DX2-66 a korszak egyik legismertebb változata.
i486SX2 DX2-szerű, de FPU nélküli változat Ritkább, költségcsökkentett modell.
Intel DX4 Háromszoros belső órajel, 16 KiB L1 gyorsítótár A név ellenére nem négyszeres, hanem jellemzően háromszoros szorzót használt.
i486SL Alacsony fogyasztású, hordozható gépekbe szánt változat Energiagazdálkodási funkciókat, például System Management Mode-ot támogatott.
Intel 80487SX FPU-frissítésként árult processzor Telepítésekor gyakorlatilag átvette az SX processzor szerepét.
Intel 80486 OverDrive Frissítőprocesszor régebbi 486-os alaplapokhoz Eltérő lábkiosztású vagy feszültségigényű alaplapokhoz is készült.

A 486DX50 különleges helyet foglalt el a termékcsaládban, mert 50 MHz-es külső busszal működött. Ez bizonyos memória- és I/O-intenzív feladatoknál kedvező lehetett, de a magas buszórajel alaplapi stabilitási és kompatibilitási problémákat is okozhatott. A DX2 modellek ezért a gyakorlatban népszerűbbek lettek: alacsonyabb külső buszórajel mellett magasabb belső processzorsebességet biztosítottak.

Más gyártók 486-kompatibilis processzorai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
486-os processzorok több gyártótól: AMD, Cyrix, IBM, Intel, ST és Texas Instruments

A 486-os korszakban az x86-kompatibilis processzorok piaca több szereplőssé vált. Az AMD 486-osai sok esetben az Intel modelljeivel közvetlenül összevethető teljesítményt kínáltak, és több olyan órajelváltozatot is piacra vittek, amelynek nem volt közvetlen Intel-megfelelője. Az AMD Am5x86 különösen jelentős késői frissítőprocesszor volt, mert 486-os alaplapokban Pentium-közeli teljesítményt ígért.[19][20]

A Cyrix szintén több 486-kompatibilis processzort készített. Korai 486SLC és 486DLC modelljei 386-os foglalatokhoz készültek, és inkább frissítési lehetőségként szolgáltak, míg a későbbi Cx486DX és Cx486DX2 változatok már közelebb álltak a teljes értékű 486-os processzorokhoz. A Cyrix 5x86 a 486-os korszak végének egyik legismertebb, Socket 3 alaplapokba szánt frissítőprocesszora volt.[21]

Image
STMicroelectronics ST486DX2-40
Image
UMC Green CPU U5SX

Az IBM, a Texas Instruments és az SGS-Thomson/STMicroelectronics több esetben licencelt vagy más gyártóval együttműködésben előállított 486-os processzorokat kínált. Az UMC saját 486-kompatibilis processzorcsaládot, az UMC Green CPU-t fejlesztette, amely azonban jóval kevésbé vált ismertté, mint az Intel, AMD vagy Cyrix termékei.

A Motorola 68040 nem volt x86-kompatibilis, de saját piaci szegmensében gyakran a 486 kortársaként és teljesítménybeli megfelelőjeként említették.

Alaplapok és buszrendszerek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korai 486-os számítógépek jellemzően ISA bővítőhelyeket használtak, de a nagyobb teljesítményű rendszerekben megjelent az EISA is. A grafikus kártyák és háttértárvezérlők sávszélességigénye miatt később elterjedt a VESA Local Bus is, amely közvetlenebb kapcsolatot biztosított a processzor buszához. Ez nagyobb teljesítményt adott, de érzékenyebb volt az időzítési és elektromos stabilitási problémákra.

A 486-os korszak végén a PCI fokozatosan átvette a VLB szerepét. A késői 486-os alaplapokon gyakori volt a vegyes ISA–PCI kialakítás, esetenként egy VLB bővítőhellyel kiegészítve. Ezek az alaplapok gyakran már 72 tűs SIMM memóriamodulokat és alaplapi másodszintű gyorsítótárat is támogattak.

Elavulás és örökség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 486-os processzorokra épülő számítógépek a kilencvenes évek közepén még széles körben használatban voltak, de a Pentium, majd az olcsóbb belépőszintű processzorcsaládok megjelenésével fokozatosan kiszorultak az új személyi számítógépekből. A Windows 95, Windows 98 és Windows NT 4.0 még használható volt 486-os gépeken, a Windows 2000 hivatalos minimális követelményei között viszont már Pentium processzor szerepelt.[22]

Az Intel a 486-os család egyes beágyazott változatait a személyi számítógépes korszak lezárulta után is gyártotta. A kapcsolódó termékmegszüntetési értesítések szerint az érintett 486-os termékek utolsó rendelési dátuma 2007. március 30., utolsó szállítási dátuma pedig 2007. szeptember 28. volt.[23]

A 486 öröksége főként abban áll, hogy lezárta a 386-tal megkezdett 32 bites x86 korszak első nagy szakaszát. A beépített gyorsítótár, az integrált FPU és az órajel-szorzós modellek a későbbi x86 processzoroknál is meghatározó irányt jelöltek ki. A fővonalbeli Linux-kernel i486-támogatásának kivezetése a 2020-as évek közepén indult meg: a Linux 7.1 fejlesztési ciklusában megkezdődött az i486-specifikus konfigurációk és támogatási kódok eltávolítása.[24][25]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Lewnes 1989, p. 2
  2. ↑ Yates 2020, pp. 52–55
  3. ↑ Chen 1989, p. 12
  4. ↑ Intel 1997, 2. fejezet
  5. ↑ Chen 1989, p. 12
  6. ↑ Lewnes 1989, p. 2
  7. ↑ Chen 1991, p. 2
  8. ↑ Yates 2020, pp. 52–55
  9. ↑ Yates 2020, pp. 52–55
  10. ↑ Lilly 2009
  11. ↑ Intel 2006
  12. ↑ Intel 1997, 2. fejezet
  13. ↑ Intel 1997, 7. fejezet
  14. ↑ Chen 1989, p. 12
  15. ↑ Intel 1997, 2. fejezet
  16. ↑ Singh & Singh 2002, 3.16. fejezet
  17. ↑ Chen 1989, p. 12
  18. ↑ Intel 1997, 2. fejezet
  19. ↑ Yates 2020, pp. 52–55
  20. ↑ Lilly 2009
  21. ↑ Yates 2020, pp. 52–55
  22. ↑ Microsoft 2001
  23. ↑ Intel 2006
  24. ↑ Larabel 2026
  25. ↑ HUP 2026

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Chen, Allan (1989. július–augusztus). "Designing a Mainframe on a Chip: Interview with the i486 Microprocessor Design Team". Microcomputer Solutions (angol nyelven). Intel Corporation: 12. {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó)
  • Chen, Allan (1991. szeptember–október). "The 50-MHz Intel486 Microprocessor". Microcomputer Solutions (angol nyelven). Intel Corporation: 2. {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó)
  • HUP (2026. április 27.). "Linus Torvalds: Linux kernel 7.1-rc1". HUP. Hozzáférés: 2026. április 28..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
  • Intel (1997. július 1.). Embedded Intel486 Processor Hardware Reference Manual (angol nyelven). Intel Corporation. Order Number: 273025-001.{{cite book}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
  • Intel (2006. május 2.). "Product Change Notification 106013-01" (PDF) (angol nyelven). Intel Corporation. Hozzáférés: 2026. április 28..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
  • Larabel, Michael (2026. április 14.). "Linus Torvalds Merged The Code Beginning To Remove Intel 486 CPU Support In Linux 7.1". Phoronix (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
  • Lilly, Paul (2009. április 14.). "A Brief History of CPUs: 31 Awesome Years of x86". PC Gamer (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
  • Microsoft (2001. január 24.). "Minimum Hardware Requirements for a Windows 98 Installation" (angol nyelven). 2004. december 5. dátummal az eredeti címről archiválva.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
  • "Der nächste Schritt: 80486". DOS International (német nyelven). Eschwege: DMV: 40 ff. 1989. június. ISSN 0933-1557. Hozzáférés: 2026-04-28. {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó)
  • Singh, B. P.; Singh, Renu (2002). Advanced Microprocessors and Microcontrollers (angol nyelven). New Age International. ISBN 81-224-1425-7.{{cite book}}: CS1 karbantartás: ref az alapértelmezés duplikátuma (link)
  • Yates, Darren (2020. november). "Four. Eight. Six". APC (angol nyelven). No. 486. Future Publishing. 52–55. o. ISSN 0725-4415. {{cite magazine}}: Check date values in: |date= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Intel i486
A Wikimédia Commons tartalmaz Intel 80486 témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Intel_80486&oldid=28944086”