Elektrom�gneses terek (+ radioaktivit�s) - amivel m�rj�k

A mai ember k�rnyezet�ben szinte mindenhol tal�lhat� olyan technikai berendez�s, amelyben villamos energia forr�ssal m�k�d� egys�g van. Ezeknek a berendez�seknek az elektrom�gneses sug�rz�s�t, az �ltaluk keltett elektroszmogot, a nem ioniz�l� sug�rz�sokat, villamosipari szakk�pzetts�ggel �s megfelel� m�szerezetts�ggel rendelkez� szakembernek c�lszer� felm�rni.�

Tekintettel arra, hogy a lak� k�rnyezeten bel�l, k�l�nb�z� forr�sb�l sz�rmaz�radioaktivit�s is jelen lehet, nem ker�lhet� el az ioniz�l� sug�rz�sok vizsg�lata sem.

Elektroszmog teszter HF 58 B

Profi �p�letbiol�giai m�r�s-technikusok sz�m�ra k�sz�lt eszk�z. Megk�l�nb�zteti a pulz�l� sug�rz�st a nem pulz�l�t�l, a differenci�lt hat�r�rt�k �sszevet�s lehet�s�geit is tartalmazza.
Az alkalmazott sz�les s�v� m�r�si elj�r�snak k�sz�nhet�en igen gyorsan juthatunk megb�zhat� eredm�nyekhez.

M�szaki adatok
LC-kijelz�, teljes�tm�ny-s�r�s�g 0,01-19 990?W/m?, frekvenciamenet: 800 MHz- 3,3 GHz (-2dB), pontoss�g ? 4,5dB. Cs�cs �s k�z�p�rt�k, valamint pulz�l� �sszetev� kijelz�se. peak-hold, audioanal�zis, AC- �s DC jel kimenet.

Elektroszmog analiz�tor ME 3851A/ME 3830B

Kombin�lt m�r�k�sz�l�k professzion�lis m�r�si technik�t biztos�t. Az els� olyan k�sz�l�k, amely a h�l�zati �ram (50 Hz) mellett a vas�ti fels�vezet�k biol�giailag fontos frekvenci�j�t is �rz�keli, amely frekvencia a vas�tvonalakt�l n�h�ny km-nyire is bizony�that�an �szlelhet�. A h�l�zati fesz�lts�gnek pl. a traf� �llom�sokb�l sz�rmaz� felharmonikusai is hamis�tatlanul megjelennek.�Egyed�l�ll� nagy felbont�sa,�a szigor� �pit�sbiol�giai hat�r�rt�kekkel val� �sszehasonl�t�st is megengedi.

M�szaki adatok
M�ri az elektromos v�ltakoz� mez�ket a f�ldpotenci�lhoz k�pest (1-9999 V/m) �s a m�gneses fluxuss�r�s�get (1-2000 nT); frekvenciatartom�ny 5 Hz - 400 kHz/100 kHz(3830B) -2dB; pontoss�g ? 2%; ? 7 digit; t�rer�ss�ggel ar�nyos hangjel ("Geiger sz�ml�l� effektus"); automatikus kikapcsol�s.�

Az�ioniz�l� (radioakt�v) sug�rz�sok m�r�s�re szolg�l� m�szer Geiger sz�ml�l� Gamma Scout Online

Szenzork�nt is m�k�dik!� A Gamma-Scout Online folyamatosan adatot szolg�ltathat a v�laszthat� intervallumon bel�l (10s, 30s, 60s) sz�molt impulzusokr�l, USB-n kereszt�l, egy k�ls� adatgy�jt� �llom�snak. Az adattov�bb�t�si id�k�z a sz�m�t�g�p fel� be�ll�that�. Ki�rt�kel� szoftver Windows PC-hez; k�ls� t�pl�l�s USB-n kereszt�l, hossz� idej� m�r�sekhez.

Jellemz�k
Ablaksz�ml�l�cs� alfa, b�ta �s gamma sug�rz�s m�r�shez; blenderendszer az alfa, valamint az alfa �s b�tasug�rz�s kisz�r�s�re. A k�rnyezeti sug�rz�s kism�rv� megv�ltoz�s�t is m�ri.

M�szaki adatok
M�r�si tartom�ny 0,01-50 mikroSv/h, impulzusm�r�s 1-99 m�sodperc, 1-99 perc, 1-99 �ra, 24 �r�s �tlag�rt�k mikroSv/h-ban, bels� impulzust�rol�s, v�laszthat� 1-10 perces, 1 �r�s, 1 napos �s 7 napos �tem. PC kapcsolat, adatkiolvas�s; GM ablaksz�ml�l�cs�, gamma sug�rz�s 0,02 MeV-t�l. Gamma�rz�kenys�g 108 imp/perc 1 microSv/h-n�l, nulleffektus.

Nem �ll�tom persze, hogy m�s m�szerekkel nem m�rhet� megfelel�en az elektroszmog ill. a radioaktivit�s.�

De mit is m�r�nk tulajdonk�ppen, "hogy n�z ki" az elektroszmog?

A NASA tud�sainak siker�lt "l�that�v� tenni" az elektroszmogot, az elektrom�gneses t�r er�vonalait. Vegy�k �szre, hogy milyen rendk�v�l bonyolult energetikai viszonyokr�l, �raml�sokr�l van sz�. K�l�n�sen figyelemre m�lt�, hogy a m�gneses mez� bubor�kszer�en jelenik meg a falb�l kil�pve, melyen az er�vonalak akad�lytalanul haladnak �t. �

Csak nagyon komoly fegyverzettel �s vastag p�nzt�rc�val lehet felvenni a harcot ellen�k. A legjobb elker�lni ezeket az elektroszmoggal, annak is f�k�nt a m�gneses �sszetev�j�vel terhelt tereket - pontos kim�r�s�k ut�n.�

De mi az elektroszmog?

A technol�gia megd�bbent� �temben v�ltozik. Most �j er�knek �s �j energi�k hat�s�nak vagyunk kit�ve �s ezekkel is egy�tt kell �ln�nk. Olyanoknak, amelyek �vtizedekkel ezel�tt m�g nem l�teztek. Sok �j betegs�g is el�bukkant sz�leink gener�ci�ja �ta, melyek k�z� tartozik az elektrom�gneses sug�rz�ssal szembeni fokozott �rz�kenys�g vagy csup�n �rz�kenys�g, de ide tartoznak a k�l�nb�z� �j r�kfajt�k is.

Kutat�sok szerint mindkett�nek lehet k�ze az alacsony energiaszinten, de hossz� t�von hat� elektroszmoghoz, elektrom�gneses mez�h�z, az Extr�m Alacsony Frekvenci�s tartom�nyt�l (ELF) a r�di�frekvenci�s sug�rz�sokon (RF) kereszt�l, eg�szen a t�bb GHz-es mikrohull�mokig. Az elektrom�gneses sug�rz�s vagy�elektroszmog (EMF) alacsony frekvenci�n k�t �sszetev�vel rendelkezik, �gymint m�gneses �s elektromos mez�vel. Ezeket �ram illetve fesz�lts�g alatt �ll� elektromos vezet�kek, elektromos berendez�sek �ll�tanak el� k�zvetlen c�llal vagy mell�khat�sk�nt. Az elektroszmog, elektrom�gneses er�t�r magasabb frekvenci�n m�r nem v�lik kett�, ebben a tartom�nyban m�r r�di�frekvenci�kr�l (RF), r�di�hull�mokr�l - melyeket vezet�k n�lk�li kommunik�ci�s c�lokat szolg�l� eszk�z�k gener�lnak - m�g f�ljebb mozdulva, k�l�nb�z� felhaszn�l�s� mikrohull�mokr�l besz�lhet�nk.

Az elektroszmog, az elektromos �s m�gneses mez�k a norm�lis �rz�kszervi �szlel�s sz�m�ra b�r l�thatatlanok, de nagyon is l�teznek, �s �p�tett k�rnyezet�nkben mindenhol jelen vannak.

Praktikusan elmondhat�, hogy a pulz�l� elektromos t�r sug�rz�sa azonnal megjelenik m�r akkor is, ha egy fogyaszt� h�l�zati csatlakoz�j�t bedugjuk a konnektorba, f�ggetlen�l att�l, hogy a fogyaszt� ( TV, r�di�, l�mpa?) m�k�dik-e vagy sem. A pulz�l� m�gneses t�r (fluxus) csak akkor keletkezik, ha a vezet�ben, a fogyaszt�ban �ram kering, teh�t a TV, r�di�, mikr�, l�mpa ? be is van kapcsolva.

Az elektroszmog elleni v�dekez�s alapk�rd�sei

Mi a legjobb m�dja a vezet� k�r�l kialakul� m�gneses t�r �rny�kol�s�nak?

A m�gneses mez��koncentrikus pal�stk�nt veszi k�r�l a vezet�t - ha abban �ram folyik. A jobb oldali �bra keresztmetszetben koncentrikus k�r�kk�nt j�l szeml�lteti a vezet�t�l t�volodva egyre ritk�bb� v�l� er�vonalakat. Ezek ar�nyoss�ga az 1/r2 k�plettel �rhat� le, azaz a m�gneses indukci� m�rt�ke a t�vols�g n�gyzet�vel ar�nyosan cs�kken.�

Fontos meg�rteni, hogy a m�gneses mez� �rny�kol�sa az�rt lehets�ges - ha nem is k�nnyen - mert a felhaszn�lt anyag jobb m�gneses vezet�k�pess�g� (permeabilit�s�), mint a leveg�, vagy b�rmely m�s anyag a k�zelben. N�zz�k meg, mi t�rt�nik� az er�vonalakkal k�t k�l�nb�z� �rny�kol�si megk�zel�t�s eset�n.� A jobb oldali metszeti �br�n a vastag vonal szeml�lteti az �rny�kol� anyagb�l k�sz�lt pal�stot, melyen bel�l l�that� er�vonalak a pal�ston bel�l maradnak. A pal�ston k�v�l azonban, a m�gneses er�vonalak megjelennek, teh�t: nincs �rny�kol� hat�s.

Mi a helyzet egy lapos �rny�kol� pajzs alkalmaz�sa eset�n? Amint l�that� az �br�n a m�gneses er�vonalak a pajzson bel�l z�r�dnak, ami egy �rny�k z�n�t eredm�nyez a pajzs m�g�tt. K�vetkezm�ny: a pajzs el�tt er�sebb, m�g�tte kisebb a m�gneses er�t�r, cs�kken az elektroszmog, teh�t van �rny�kol� hat�s.�

Megjegyz�s:

• Az �rny�kol� pajzs k�zel�ben (m�g�tt) van egy ter�let, melyben cs�kken a m�gneses er�t�r�
• Az �rny�kol� lemez sz�lein�l magasabb az er�t�r
• A m�gneses er�t�r nagy r�diuszban m�r �rintetlen, ott nincs hat�sa az �rny�kol�nak�
• Min�l nagyobb az �rny�kol� fel�let, ann�l nagyobb az �rny�kolt t�r, mind sz�less�gben, mind m�lys�gben
• Az �rny�kol� lemez el�tt torl�dnak az er�vonalak, �gy ott nagyobb a m�gneses indukci� m�rt�ke, mint �rny�kol�s n�lk�l.

K�vetkeztet�s:

A�lapos, (vagy majdnem sima) nagy permeabilit�s� �rny�kol� alkalmaz�sa nagyon hat�kony lehet minden olyan esetben, ahol a m�gneses mez� forr�sa p�rhuzamos az �rny�kol�val.�

Megjegyz�s:

Az alacsony frekvenci�s elektroszmog m�gneses mezej�nek �rny�kol�s�ra alkalmazott elj�r�s, a megfelel� szerel�s �s anyagv�laszt�s eset�n alkalmas az addicion�lis sug�rz�sok csillap�t�s�ra vagy azok teljes megsz�ntet�s�re is, �gy �rny�kolhatja

• az elektromos teret
• a nagyfrekvenci�s elektrom�gneses teret, elektroszmogot

[De! az elektroszmog ezen �sszetev�inek �rny�kol�s�ra vannak sokkal olcs�bb �s c�lszer�bb kivitelez�si m�dok.]

---

Mekkora a biztons�gos t�vols�g a t�vvezet�kt�l, transzform�torokt�l?
�

Sajnos azt kell r�viden v�laszolni: nincs olyan, hogy�biztons�gos t�vols�g - de majd l�tni fogjuk, hogy az�rt m�gis van!

Az okok �s szempontok:

1. A m�gneses fluxus m�rt�ke a t�vvezet�kt�l t�volodva cs�kken, ez egy�rtelm�. M�g az is nagyj�b�l el�re l�that�, hogy a cs�kken�s a t�vols�g n�gyzet�vel ar�nyos. Mivel azonban a t�vvezet�kb�l sz�rmaz� m�gneses er�t�r nagys�ga, minden egyes id�-pillanatban v�ltozik a benne �ppen akkor �tfoly� �ramer�ss�g f�ggv�ny�ben, a biztons�gos t�vols�got �- elvileg - csak bizonyos id�szakokra/id�-pillanatokra vonatkoztatva lehetne megadni. Cs�cs-fogyaszt�skor nagyobb �ramer�ss�ghez nagyobb m�gneses sug�rz�s tartozik, mint a norm�l esetekben. Az egyetlen megold�s annak meghat�roz�s�ra, hogy egy adott t�vols�gban, egy adott id�-pillanatban mekkora a m�gneses t�r energi�ja: meg kell m�rni megfelel� m�szerrel. A m�r�sn�l a szakma szab�lyainak betart�sa mellet figyelembe kell venni sz�mos �k�lszab�lyt, amelyeket� �sszevetve, a t�bb m�r�si ponton, adott id�-intervallumban t�bbsz�r ism�telt m�r�s eredm�nyeivel, tekintve a tov�bbi pontokban �rottakat is, m�gis�meg�llap�that� a biztons�gos t�vols�g.�
   
• a) T�vvezet�kek,� l�gvezet�kek eset�ben k�l�nbs�get kell tenni a tekintetben, hogy milyen fesz�lts�g alatt �llnak �s f�leg, mekkora �ramot (ampert) sz�ll�tanak. Paradoxnak t�nhet, hogy egy Magyarorsz�g v�rosaiban szok�sos 20 kV-os t�vvezet�k az utca egyik oldal�n (a k�pen balra)� kev�sb� sug�roz, mint az utca m�sik oldal�n h�z�d� h�ztart�si fesz�lts�g alatt �ll� 0.4-es, 400V-os l�gvezet�k (a k�pen jobbra)! �s sajnos az ut�bbib�l van a legt�bb! �Mi�rt? Egy (nagyon) kis fizika: ha eltekint�nk a vesztes�gekt�l, akkor egy egyszer� k�plet alapj�n k�nnyen bel�that� az ok: P=U*I azaz a Villamos teljes�tm�ny [Wattban]= a fesz�lts�g [Voltban] szorozva a sz�ll�tott �ramer�s�ggel [Amperben]. Csak a p�lda kedv��rt, ha egy 20 kV-os t�vvezet�k 10 A-t sz�ll�t, ennek a k�belnek a teljes�tm�nye a P=U*i k�plet alapj�n 20000V*10A=200000VA=200kW. Ez a teljes�tm�ny beker�l egy transzform�tor �llom�sba, ahol a 20 kV, 400 Voltra cs�kken, m�g az �ramer�ss�g 50-szeres�re emelkedik, �s a 10 Amperb�l, �gy 500 Amper lesz! A k�plet most is helyes: 400V*500A = 200000VA=200 kW. Mi a probl�ma? Az, hogy az elektroszmog legt�bb gondot okoz� v�ltoz� m�gneses ter�nek indukci�ja nem a fesz�lts�ggel, hanem az �ramer�ss�ggel ar�nyos!�

  Tov�bbi h�tr�nya elektroszmog vonatkoz�sban a 400-voltos l�gvezet�keknek a 20 kV-tal szemben, hogy a kisebb fesz�lts�g miatt a szolg�ltat�, kisebb biztons�gi v�d�t�vols�got ( �th�z�si kock�zat kicsi ) alkalmaz, �gy a vezet�k - k�bel, a h�zakhoz �s a talajhoz k�zelebb ker�l telep�t�sre, mint az azonos teljes�tm�ny� 20 kV� vezet�k. Elmondhatjuk, hogy azonos felt�telek mellett, a legk�z�ns�gesebb �s a legt�bb helyen l�that� 400 voltos l�gvezet�kek (pl. 6 madzagos)� er�sebben sug�roznak, mint a 20 KV-os t�vvezet�kek! Persze ez nem azt jelenti, hogy a 20 KV-nak �r�lni kell, ink�bb m�rni kell, mert a fenti fejteget�s csak azonos k�r�lm�nyek k�z�tti �sszehasonl�t�sban� igaz. Adott helyen, az elektroszmog m�gneses mezej�nek szintje �nmag�ban lehet t�rhetetlen, f�ggetlen�l att�l, hogy mi a forr�sa. R�n�z�sre, a t�vvezet�k�adott �lett�rre gyakorolt hat�sa meg�llap�thatatlan, alapos m�r�ssel hat�rozhat� csak meg a biztons�gos t�vols�g vagy� nevezhet� meg a v�dekez�s egy�b lehet�s�ge.

• b) Nem sokkal jobb a helyzet az un. k�tegelt k�belek eset�ben sem. A k�tegelt k�beleket arr�l lehet felismerni, hogy hossztengely�k k�r�l meg vannak tekerve, t�bb szigetelt vezet�ket fognak �ssze. Ak�r fa p�zn�n is l�gathatj�k �ket, nem sz�pek, �s ezek is sug�roznak rendesen. A k�plet a 20 kV -� 400V transzform�l�s�t illet�en ugyanaz, mint a l�gvezet�k eset�ben, viszont a szigetel�s �s a tekert elrendez�s k�vetkezt�ben kisebb az elektroszmog terhel�s, egy kicsit kev�sb� sug�roznak. (5-10%). Val�di el�ny�k lehetne, ha a szolg�ltat� maga �rny�koln� ezeket nagy permeabilit�s� f�li�val, vagy legal�bb is megengedn�, hogy ezt m�s saj�t k�lts�g�n megtegye. De nem engedi meg, mert att�l f�l (nem alaptalanul), hogy a k�bel le�ghet. A rendszerben m�r eleve tervezve van a vesztes�g, azaz a sug�rz�s. Hogy ez a sug�rz�s kicsi vagy nagy... az n�z�pont k�rd�se; ha az emberek eg�szs�g�t kell v�deni, akkor kicsi; ha a szolg�ltat� v�di a saj�t k�bel�t, akkor nagy. Ha valaki itt ellentmond�st fedez fel, az nem v�letlen.
  
  
• c) M�g a transzform�tort�l val� t�vols�g sem k�z�mb�s. A 400 voltos l�gvezet�kben vagy k�tegelt k�belben a transzform�tort�l val� t�vols�g n�veked�s�vel cs�kken az �ramer�ss�g, mivel az �tvonalhoz tartoz� h�ztart�sok becsatlakoz�sa,� fogyaszt�sa m�rs�kli azt. Az elektroszmog m�gneses mezeje a sz�ll�t� vezet�k ment�n ann�l intenz�vebb, min�l k�zelebbi ter�letet vizsg�lunk a transzform�torhoz k�pest. Az �n lak�sa hova esik?
  
  
• d) M�g k�zelebb a h�zhoz, a legnagyobb probl�ma a transzform�torh�z, az odavezet� k�belek, eloszt� h�l�zatok a h�z alagsor�ban, vagy esetleg a f�ldszinten. �K�zvetlen�l a transzform�tor f�l�tti/melletti lak�sban, hacsak csoda nem t�rt�nik, nagyon er�s alacsonyfrekvenci�s m�gneses er�t�r m�rhet�. Van amikor csoda t�rt�nik �s a transzform�tor tekercsel�s�nek �s �rny�kol�s�nak m�dja olyan, hogy a lak�son bel�l a�m�gneses t�rer�t nem emeli az elviselhetetlens�g szintj�re. De ez ritka. A m�r�ssel� olykor m�g rem�nytelennek l�tsz� helyzeten is lehet seg�teni, mert ki lehet rajzolni a lak�son bel�l olyan ter�leteket, amelyeken a sug�rz�s intenzit�sa l�nyegesen kisebb, mint a lak�s m�s pontjain. Hasonl� a helyzet a h�z el�tt l�v� transzform�torokn�l. Sok olyan h�zat l�tni, ahol r�gen nem pucoltak ablakot, ha az� transzform�torral n�zett farkas szemet. - �s lehet, hogy nem is fognak.
2. K�nnyen lehet, hogy vannak m�s elektroszmog forr�sok is a k�zelben.� Ilyenek lehetnek a f�ldk�belek, a f�ldre telep�tett transzform�tor �llom�sok stb., de lehetnek lak�son bel�liek is. Ezek hat�sa egyenk�nt, adott esetben� nem �ri el a vesz�lyes m�rt�ket, de egy�ttesen lehet, hogy igen. Mind a k�ls�, mind a bels� - lak�son k�v�li �s bel�li - elektroszmog forr�sokat fel kell kutatni, elk�l�n�tetten �s egy�ttesen meg kell hat�rozni a sug�rz�sok�fajt�j�t, karakterisztik�j�t, polarit�s�t �s meg kell m�rni az adott ponton �rv�nyes �sszetett hat�st. K�l�n�sen fontos a transzform�torok, villamos motorok, villamos f�z�-mos� eszk�z�k... �s t�rsaik vizsg�lata.�

3. Hogy egy m�gneses er�t�r biztons�gosnak tekinthet�-e vagy sem, az nem csak az er�t�r nagys�g�t�l f�gg. Bizonyos kutat�sok azt t�masztj�k al�, hogy keletkez� felharmonikusok, nagyfrekvenci�s �sszetev�k vagy a szikr�k hat�s�ra keletkez� energiamez� k�rt�konyabb lehet az eg�szs�gre, mint maga az 50 Hz-es m�gneses sug�rz�s. Megfelel� m�szerrel m�rhet�k a felharmonikusok. �

4. A napszak nagyon fontos t�nyez�! Kutat�sok igazolj�k, hogy a magas elektroszmog terhel�s, a nagyobb m�gneses t�r az �jszakai �r�kban sokkal k�rosabb, mint nappal, mivel egyebek k�z�tt drasztikusan cs�kkenti a melatonin hormon termel�d�s�t az agyban - �s puszt�n ennek, igen vesz�lyes k�vetkezm�nyei lehetnek.

5. Az eg�szs�g szempontj�b�l m�g az sem mindegy, hogy a t�vvezet�k fel�l f�j-e a sz�l, vagy sem.� �jabb kutat�sok azt mutatj�k, hogy a korona kis�l�sek a magasfesz�lts�g� t�vvezet�k - k�zel�ben k�pesek ioniz�lni a leveg�t. Az ioniz�lt leveg� k�pes mag�hoz vonzani olyan r�szecsk�ket, melyek radioakt�vak lehetnek. Ez�rt sem n�lk�l�zhet� a radioaktivit�s m�r�se a munka sor�n.

6. Term�szetesen sz�mos egy�b t�nyez� is befoly�solhatja, hogy az elektroszmognak val� kitetts�g milyen hat�ssal van az egy�n eg�szs�g�re. Ilyenek, az �ltal�nos eg�szs�gi �llapot, a genetikai t�nyez�k, a kor, mekkora az elektroszmog a munkahely�n, az iskol�ban, milyen vegyi anyagok vannak a k�rnyezet�ben, melyek k�ros hat�s�t aktiv�lhatja az elektroszmog stb.

7. Sz�mos t�nyez�t m�g a tud�sok sem ismernek, nagy a bizonytalans�g �s a hat�r�rt�kek k�r�l.

Vannak ugyan hivatalos hat�r�rt�kek az elektromos �s m�gneses er�t�rre vonatkoz�an, de ezek azonnali s�r�l�s kiv�lt�s�ra alkalmas nagys�gokat jel�lnek. Sz�mos bizony�t�k l�tezik azonban arra vonatkoz�an, hogy messze a hivatalos szint alatti t�rer� jelent�s biol�giai hat�ssal rendelkezik, k�l�n�sen a VLF, EMF m�gneses t�r �s a nagyfrekvenci�s elektrom�gneses sug�rz�s eset�ben. ld. biol�giai hat�sok, elfogadhat� hat�r�rt�kek .

---

Hogyan cs�kkenthet� az ablak alatt h�z�d� t�vvezet�k m�gneses sug�rz�s�nak hat�sa?

�ltal�noss�gban 5 m�don j�rhatunk el:

1. Cs�kkentj�k a forr�s energia-ell�t�s�t (nincs �ram-nincs sug�rz�s)
2. Le�rny�koljuk a forr�st
3. Saj�t ter�let�nket �rny�koljuk le
4. N�velj�k a forr�s �s a k�z�tt�nk l�v� t�vols�got
5. A f�zis-eltol�s elv�n m�k�d� akt�v v�delmi rendszert �p�t�nk ki

Ha ott van egy t�vvezet�k.... kev�s lehet�s�g�nk van, mivel maga az elektroszmog forr�sa nincs ellen�rz�s�nk alatt. Az els� l�p�s mindenk�ppen egy megfelel� m�szerekkel v�gzett alapos m�r�s kell, hogy legyen, meg kell tudni, val�ban probl�ma-e az, ami annak l�tszik. Sokszor igen!� Eml�kezz�nk, hogy a sug�rz�s m�rt�ke ar�nyos a benne foly� �ram (A) er�ss�g�vel, n�gyzetesen �s ford�tottan ar�nylik a t�vols�ghoz. Val�j�ban csak azok a m�r�si eredm�nyek relev�nsak, melyek azon a helyen keletkeznek, ahol az ember id�t t�lt! Magas �rt�k k�zvetlen a t�vvezet�kn�l nem sz�m�t, csak az, hogy mi m�rhet� a lak�son bel�l. Nyilv�nval� c�l, hogy a f� �letteret ( h�l� szoba, gyerek szoba, alv�sra, tanul�sra szolg�l� ter�letek) oda helyezz�k, ahol a bej�v� elektroszmog a legkisebb, teh�t min�l messzebb a t�vvezet�kt�l.

1. megold�s:� J� idegzettel dokument�ci�kkal felv�rtezve meg lehet k�s�relni az energia szolg�ltat� megkeres�s�t, hangot adva a jogos aggodalomnak.� Ha a szolg�ltat�akar, t�bb dolgot is tehet, hogy cs�kkentse a sug�rz�s intenzit�s�t:

• �thelyezi a l�gvezet�ket (t�volabb az otthon�t�l, �s m�g ink�bb f�ldbe is)�
• �tkonfigur�lja a t�vvezet�keket, hogy� azok k�z�tt jobb legyen a m�gneses mez� kiolt�s�nak hat�sfoka (f�zis-kiolt�s)
• A sz�ll�tott energia egy r�sz�t �tir�ny�tja m�sfel�, tehermentes�tve a h�z el�tti k�bel szakaszt.

Rossz h�r:�

Tudtommal ez Magyarorsz�gon embernek m�g nem siker�lt, csak a Hortob�gyi Nemzeti Park madarainak! Azok ugyanis id�nk�nt nekisz�lltak az �thalad� t�vvezet�knek, �s meg�t�tt�k magukat. TV, r�di�, mindenki foglalkozott a rettenettel, �s vill�mgyorsan f�ldbe ker�lt a t�vvezet�k. Nem a madarakt�l sajn�lom a f�ldk�belt, hanem az embereket sajn�lom, akiknek ugyanez nem j�r!

Kecskem�tr�l egyszer felh�vott egy �r, azzal, hogy a h�z el�tt a transzform�torh�z... betegs�gek t�mege a h�zban...�"egyiknek siker�l, a m�siknak nem - mondta -, a hortob�gyi madaraknak siker�lt, nek�nk nem - igaz, itt csak emberek vannak..."

Csak annyit f�zn�k hozz�, hogy a szolg�ltat�k az ICNIRP aj�nl�s�ra �s az ezzel megegyez� tartalm� magyar jogszab�lyi helyre hivatkozva� a megengedett 100 ?T=100 000 nT m�gneses indukci� �rt�khez viszony�tanak. Ekkora t�rer� a traf�h�zon bel�l van!�

2.-3. megold�s: Ha elbukik a k�s�rlet (v�rhat�) akkor megfontolhatja az �rny�kol�st. Term�szetesen a leghat�konyabb megold�s az lenne, ha a vezet�ket, a sug�rforr�st� �rny�koln�nk le.� Lehetetlen, mert a szolg�ltat� soha nem engedn� meg (pl. k�tegelt k�bel eset�n).� Az �n otthon�nak az �rny�kol�sa lehets�ges, de nem nagyon praktikus. Komoly �rny�kol�si hat�st el�rni csak �gy lehetne, ha k�rbe-k�rbe, alul-fel�l bevasaln� a h�zat - mint egy p�nc�lszekr�nyt. R�ad�sul nagyon dr�ga lenne.���M�gneses �rny�kol� anyagokb�l k�sz�lt "ruh�ba" �lt�zni lehets�ges, de megint nem t�l praktikus megold�s. Persze vannak esetek, amikor csak valami ilyesmi�ker�lhet sz�ba, �s a f�lmegold�s is jobb, mint a semmilyen - m�g ha ideiglenesen is.

A helyzet az, hogy a m�gneses �rny�kol�s, val�j�ban egy�ltal�n nem �rny�kol�s a fogalom szok�sos �rtelm�ben. Szemben azzal p�ld�ul, ahogy az �lom k�peny meg�ll�tja a r�ntgensugarakat, a m�gneses �rny�kol� anyag az�ltal k�pez egy kisebb m�gneses indukci�j� teret k�rnyezet�ben, hogy ",mag�ba ir�ny�tja" a m�gneses er�vonalakat. Az a fizikai tulajdons�g, ami ezt lehet�v� teszi, a "permeabilit�s".

A r�ntgen, a f�ny vagy hang hull�mokkal ellent�tben a m�gneses er�vonalak, k�nyszerp�ly�n mozognak, az �-i p�lust�l a D-i fel�.� Norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt ez a leveg�n kereszt�l t�rt�nik, mely k�zegnek a defin�ci� szerint a permeabilit�sa "1". Ha azonban egy magasabb permeabilit�s� anyag van a k�zelben, a m�gneses er�vonalak, melyek ismerik a fizik�t, a legkisebb ellen�ll�s ir�ny�ba haladnak �s a nagyobb permeabilit�s� anyagon kereszt�l t�rt�n� utaz�st v�lasztj�k, melynek k�sz�nhet�en a k�rnyez� ter�leten kisebb lesz a m�gneses er�t�r. Ez a dolog l�nyege!�

N�h�ny ismert anyag permeabilit�sa:

Leveg� ........... 1
R�z ...... 1
Alum�nium ... 1
Cink ............. 1
�lom .......... 1

Nikkel .................. 100
K�z�ns�ges vas ... 200
Rozsdamentes ac�l ....... 200
M�gneses �rny�kol� lemez ........ 4000

M�gneses �rny�kol� �tv�zetek* ....... 20,000+
F�m�vegek................. 1,000,000

* p�ld�ul� M�gneses �rny�kol� F�lia, MgStop Lemez

A leghat�konyabb m�gneses �rny�kol�s az, amikor a sug�rforr�st burkoljuk be c�lszer� m�don �s form�val nagy permeabilit�s� �rny�kol� �tv�zettel, amint az az �br�n l�tszik. A l�thatatlan m�gneses er�vonalak, melyek az �-i p�lusb�l kiindulnak, a cs�v�n/t�gelyen bel�l a nagy permeabilit�s� anyag kis ellen�ll�s�t kihaszn�lva azonnal z�r�dnak a D-i p�lusn�l. �gy elvileg nem jut m�gneses er�t�r� k�v�lre. A transzform�torok �rny�kol�sa szekunder m�don ezen elv ment�n val�s�that� meg a legnagyobb hat�konys�ggal.� Transzform�torokn�l m�g enn�l is fontosabb, hogy azok tervez�s�n�l a tekercsek �ltal keltett m�gneses terek egym�sra gyakorolt hat�s�t �gy vegy�k figyelembe, hogy az er�terek min�l nagyobb r�szben kiolts�k egym�st.

Hasonl�k�ppen, ha az elektroszmog m�gneses ter�nek forr�sa nem z�rhat� sem cs�be, se m�s alakzatba, teh�t a forr�s �s a v�dend� ter�let egym�st�l t�volabb van, a m�gneses er�vonalak sz�m�ra az idealiz�lt c�lszer� forma tov�bbra is a "cs�" marad. A k�v�lr�l �rkez� er�vonalak szerencs�s konstell�ci� eset�n a cs� perem�n kereszt�l haladva z�r�dnak. Az elektroszmog m�gneses �rny�kol�s�n�l minden esetben ezt a form�t kell megk�zel�teni, amennyire csak lehets�ges, k�l�n�s gondot ford�tva az �lek �ves kialak�t�s�ra. A legt�bb m�gneses �rny�kol� anyag ugyanis speci�lis r�csszerkezet�n�l fogva igen �rz�keny az �les hajl�t�sokra.�

Fontos megjegyz�s: A k�t �bra elvi v�zlata mutatja a leghat�konyabb �s leggazdas�gosabb m�gneses �rny�kol�si elj�r�st!�

Persze, ahhoz, hogy lehessen valamit konkr�tan mondani, ismerni kell a m�r�si eredm�nyeket, �s a k�r�lm�nyeket, addig csak tal�lgatni lehet.

4. megold�s: T�vols�got n�velni a t�vvezet�k �s a h�z k�z�tt sajnos lehetetlen. Nem lehetetlen viszont, s�t szinte az egyetlen helyi megold�s lehet, a h�zon bel�l megkeresni azokat a ter�leteket, ahol az elektroszmog m�gneses mezeje a legkisebb.

Mind az elektromos t�r, mind a m�gneses t�r eset�ben igaz, hogy a sug�rz�s intenzit�sa a sug�r forr�s mellet a legnagyobb, t�volodva t�le ? a line�risn�l jobban cs�kken. Elm�letileg, mint �rtam, a legnagyobb vesz�lyt jelent� m�gneses er�t�r cs�kken�s�nek trendje szenderd vezet�kek eset�ben n�gyzetes, teh�t a t�vols�g n�gyzet�vel ford�tott ar�nyban cs�kken, valahogy �gy [square]:

�

Amint az �br�b�l l�tszik, k�l�nb�z� t�nyez�k hat�s�ra azonban a sug�rz�s intenzit�s�t le�r� g�rbe alakja, meredeks�ge v�ltozik. A konkr�t elektroszmog t�rer� m�rt�keket, mind az elektromos t�r, mind a m�gneses t�r vonatkoz�s�ban alapos m�r�sekkel lehet meghat�rozni. A m�r�st egyszer�nek gondoln�nk, de�nem az! Sz�mos �rott �s �ratlan szab�lyt�kell betartani ahhoz, hogy p�ld�ul a pillanatr�l - pillanatra, ak�r hektikus m�don v�ltoz� k�ls� forr�sb�l sz�rmaz� pulz�l� alacsony frekvenci�s (50Hz) m�gneses teret m�rni, �s az eredm�nyeket �rt�kelni lehessen. Meg kell �llap�tani, hogy a t�rer�/t�vols�g g�rbe melyik�vel van dolgunk �s azt is, hogy a g�rb�k k�z�l melyiknek, mely pontja vonatkoztathat� az adott helyre.� Adott esetben m�g ez �gy v�gzett m�r�s sem biztos, hogy elegend�, sz�ks�g lehet 24 �r�s folyamatos m�r�sre is, melynek r�gz�tett adatai sz�m�t�g�ppel �is ki�rt�kelhet�k.

�s persze el lehet adni a h�zat..., ha a m�r�si eredm�nyek �s egy�b k�r�lm�nyek ezt indokolj�k.

5. megold�s: V�g�l, elvileg meg lehet fontolni egy� akt�v kiolt� rendszer telep�t�s�t a t�vvezet�kkel p�rhuzamosan. Ez a megold�s folyamatosan monitorozza a t�vvezet�k sug�rz�s�t �s ellenf�zisban egy m�sik jelet t�pl�l a seg�dvezet�k-p�rba, mely a bej�v� sug�rz�s nagy r�sz�t kioltja.� Ennek k�lts�g ig�nye� $10,000 �s $50,000 k�z�tt van �tlagos k�r�lm�nyek k�z�tt. Ez�rt is, elvi a megold�s. Az al�bbi �br�n viszont l�that�, hogy a hat�sfoka el�g j�, mivel a 6-12 mG er�teret 2-3 mG-ra cs�kkentette.�

---

Melyik TV �s sz�m�t�g�p monitor a legjobb?

Hossz� id� m�r�si tapasztalatai alapj�n mondhatom, hogy nem lehet �ltal�nosan kiemelni vagy elmarasztalni egy m�rk�t vagy egy t�pust az elektroszmog kibocs�t�ssal �sszef�gg�sben.�

Jelent�s k�l�nbs�g�a CRT (kat�dsug�rcs�ves) �s az LCD / plazma TV-k �s monitorok k�z�tt mutatkozik. Sem az LCD , sem a plazma TV-kben/monitorokban nincs olyan elektronika ( nevezetesen elt�r�t� tekercs ), ami az elektronsugarak vez�rl�s�hez sz�ks�ges lenne -�l�v�n, hogy m�s technol�gi�r�l van sz�. A "lapos" k�perny�k el�nye els�sorban a 15 kHz� k�r�li� m�gneses t�r hi�ny�nak k�vetkezt�ben��ll fenn. Az elektroszmog elektromos �sszetev�j�nek sug�rz�s�val �sszef�gg�sben is az LCD el�nye egy�rtelm�. �rdemes olyan k�sz�l�keket v�s�rolni (monitor), melyen a sv�d TCO tan�s�tv�nya megtal�lhat�.�

---

Hogyan v�dekezhet�nk a GSM vagy m�s ad�tornyok nagyfrekvenci�s sug�rz�s�val szemben?

Szemben az elektroszmog m�gneses �sszetev�j�nek �rny�kol�si neh�zs�geivel, itt sokkal egyszer�bb dolgunk van. Elvileg itt el�g egy nagyon j� vezet�k�pess�g� anyagb�l egy folytonos burkolatot elhelyezni a v�dend� ter�let k�r� illetve a sug�r forr�s �s a v�dend� ter�let k�z�. A folytonoss�g az�rt fontos, mert minden r�s alkalmas arra, hogy a nagyfrekvenci�s elektrom�gneses jelet beengedje a helyis�gbe ( ahogy az els�t�t�tett szob�ba egy pici lyukon interferr�lva� bej�n a f�ny ).� A 100 %-os fed�s szerencs�re sz�ks�gtelen, ha "megel�gsz�nk" egy 90%-os csillap�t�ssal, akkor ez viszonylag egyszer�en megoldhat�.�

Sz�mos anyag �ll rendelkez�sre a v�delem kialak�t�s�hoz.� Vannak olyanok, amelyek els�sorban falak, plafonok burkol�s�ra, m�sok f�ny-�tereszt�ek, �s�ablakokra t�rt�n� felszerel�sre is alkalmasak.�

L�teznek speci�lis fest�kek, melyek vezet�k�pess�g�ket a felhord�s ut�n is megtartj�k, �gy ezek sok helyen, a legegyszer�bb v�dekez�si m�dot jelentik a nagyfrekvenci�s elektroszmog ellen.�

Megjegyz�s: a nagyfrekvenci�s elektroszmog �rny�kol�s�ra szolg�l� anyagok az elektroszmog elektromos �sszetev�j�nek kik�sz�b�l�s�re is alkalmasak. Ford�tva, m�r nem biztos, hogy igaz!

A f�ldel�sre �s az elektromos �rammal val� nem k�v�nt kontaktus elker�l�s�re komolyan oda kell figyelni - hiszen itt m�g a fest�k is vezeti az �ramot!

Hogy egy�ltal�n sz�ks�g van-e e f�le v�delemre, m�r�ssel �llap�that� meg. Az alapos m�r�snek az�rt is nagy fontoss�ga van ebben az esetben, mivel a GHz-es tartom�ny elektrom�gneses hull�mai interferenci�i �s a sug�rz� antenn�k karakterisztik�ja�k�vetkezt�ben igen kis ter�leten bel�l jelent�s t�rer�-k�l�nbs�gek j�hetnek l�tre. A m�r�ssel meg tudjuk hat�rozni, hogy hol vannak a biztons�gos ter�letek �s melyeket kell elker�lni, vagy hol c�lszer� eszk�z�s v�delmet alkalmazni.

---

Mi�rt olyan neh�z �rny�kolni a gsm telefon sug�rz�s�t?

El�sz�r, n�zz�k a telefon tulajdonos oldal�r�l:
Ahhoz, hogy a r�di�telefon funkci�j�t bet�ltse,� musz�j sug�roznia. A kibocs�tott mikrohull�m� jelnek el kell �rnie a GSM ad�tornyot, azonk�v�l az ad�toronyb�l kisug�rzott jelnek is el kell �rnie a telefont. A c�l az, hogy a kommunik�ci� l�trej�jj�n, de minimaliz�ljuk a kisug�rzott jel elnyel�d�s�t a testben - ami egy�bk�nt m�szaki szempontb�l hat�konys�got ront� vesztes�g. T�bb m�don �rhet� ez el:

• N�velj�k a t�vols�got a telefon �s a test k�z�tt.� A t�vols�g n�vel�se �ltal cs�kken a telefonb�l, a testet ( praktikusan az agyat ) �r� �s �gy abban elnyel�d� sug�rz�s mennyis�ge.� Kihangos�that� k�sz�l�k haszn�lat�val egy m�don megoldhat� ez a probl�ma.�A m�sik megold�s lehet az un. hands-free mikrofon/fejhallgat� haszn�lata.� Term�szetesen, ha�� a telefont besz�d k�zben a nadr�g vagy az ing zsebben tartjuk, akkor nem cs�kkentett�k az elnyelt sug�rz�s mennyis�g�t, csak �thelyezt�k m�shova.�� Term�szetesen min�l t�volabb van a telefon a testt�l, ann�l jobb, ann�l kevesebb mikrohull�m� elektroszmog terhel�st kell a szervezetnek elszenvednie.� Hossz� headset zsin�r �s asztalra helyezett telefon j� kompromisszumnak t�nik. Tal�n m�g jobb, ha un. air-flow f�lhallgat�t haszn�lunk, ahol a hang csak egy v�kony gumics�ben k�zlekedik a telefon �s a f�l k�z�tt.�.

• Helyezzen el �rny�kol�st a telefon �s a test k�z�tt.� Sz�mos t�pus l�tezik, melyek k�pesek cs�kkenteni a sug�rz�st mobiltelefon�egyik oldal�n. Term�szetesen ezt az eszk�zt a telefon �s a fej k�z�tti ter�letre kell er�s�teni. Az �rny�kol�nak legal�bb akkor�nak kell lennie, mint a telefonnak, mivel nem csak az antenna sug�roz, hanem az eg�sz telefon! Megjegyzend�, hogy ez a technika� cs�kkenti a telefon�l� elektroszmog terhel�st. Ugyanakkor a szoba tele van a telefon �ltal kisug�rzott mikrohull�m� energi�val, �gy a sug�rz�s nem elimin�lhat�, �s azok sincsenek kiseg�tve, akik a szob�ban ( g�pkocsiban ) tart�zkodnak m�sok telefon�l�sa k�zben.� Persze ez k�zel sem akkora teljes�tm�ny-s�r�s�g, mint ami az agyat �rn�, hagyom�nyosan. Teh�t m�gis j� ez a megold�s!�

Mi�rt olyan neh�z teljesen kik�sz�b�lni a mobiltelefon sug�rz�s�t?
Tegy�k fel, hogy nincs mobil telefonja �s teljesen le akarja �rny�kolni a h�z�t a k�ls� elektrom�gneses jelekt�l.� Felt�telezhetj�k tov�bb�, hogy egy olyan helyen dolgozik, ahol nem k�v�natosak a bej�v� �s kimen� jelek pl. k�rh�z, adat k�zpont, mozi, sz�nh�z...) �s minden bej�v� �s kimen� h�v�st blokkolni kell.. Sok �rny�kol� anyag bor�tja a falakat �s az ablakokat - �s m�gis meg tud sz�lalni a telefon! Mi�rt?� A mobilok, a norm�l jelszint ak�r egymilliomod r�sz�vel is be�rik, �s m�k�dni tudnak ilyen pici jelekkel is.�

1- Ez�rt az �rny�kol� anyagnak nagyon magas csillap�t�si t�nyez�vel kell rendelkeznie. Tipikusan el kell �rje a 80 / 100 dB �rt�ket

2- V�deni kell a helyis�get a mikrohull�m� "sziv�rg�s" ellen, nagyon gondosan! A legkisebb r�sek, pici lyukak is k�pesek �tj�r�t biztos�tani a mikrohull�mok sz�m�ra. Minden olyan hely, ami nem �rny�kolt, ilyen "sziv�rg�" ter�let. Szerencs�re a legt�bb esetben nincs sz�ks�g ilyen m�rt�k� v�delemre, a mindennapi �letben sz�ks�ges csillap�t�s k�nnyebben el�rhet�.�

---

Mikrohull�m� s�t��

A mikrohull�m� s�t�r�l tudni kell, hogy sug�roznak, nem is kicsit. Sug�roznak, de nem csak 2450 MHz-es mikrohull�m� frekvenci�n, hanem az 50 Hz-es h�l�zati frekvenci�n is. A mikrohull�m� s�t�k �s egy�b berendez�sek �rny�kol�s�n�l alapvet�en mikrohull�mok �rny�kol�s�t pr�b�lj�k megoldani a gy�rt�k - t�bb kevesebb sikerrel. Kev�s sz� ( ha egy�ltal�n ak�rmennyi is ) esik az alacsonyfrekvenci�s m�gneses t�r kisug�rz�s�r�l. Ezek �rny�kol�sa ugyanis a mikrohull�mok�n�l sokkal nehezebb �s k�lts�gesebb, mivel csak nagy permeabilit�s� ferrom�gneses anyagokb�l k�sz�lt, t�k�letesen z�r�d� Faraday eleven m�k�d� kasznival lenne lehets�ges. Ez olyan dr�g�v� tenn� a gy�rt�k szerint a berendez�seket, hogy senki nem venn� meg �ket.� Tal�n nem is lenne baj, gondolhatn�k�...�

Jelenleg azonban l�teznek, �s szer�ny v�lem�nyem szerint fognak is (nekem is van) ez�rt a biztons�gi t�vols�gok meghat�roz�s�n�l, mind a�

• mikrohull�m� tartom�nyban, mind az
• alacsonyfrekvenci�s, 50 Hz-es h�l�zati frekvenci�n

vizsg�lni kell a k�sz�l�keket. M�rni kell az elektrom�gneses t�r fel�letegys�gre jut� teljes�tm�nys�r�s�get ?W/m2-ben, tov�bb� az elektroszmog alacsonyfrekvenci�s m�gneses �sszetev�j�t nT-ban vagy mG-ban.

Sz�mos akkumul�lt t�nyez� f�ggv�ny�ben, a biztons�gi t�vols�g 2 -�4, olykor 10 m�terig (kuka kateg�ria), m�terig terjed, �s k�zel sem g�mb-szimmetrikusan. Ugyanez vonatkozik a szomsz�d s�t�j�re vagy indukci�s t�zhely�re is, ezt is figyelembe kell venni, ha huzamos tart�zkod�sra alkalmas helyeket keres�nk, illetve m�r�nk ki.

Az egy�b,� a mikrohull�mok k�zvetett hat�s�ra vonatkoz� hitb�li vit�khoz nem k�v�nok hozz�sz�lni, csak tal�n annyit jegyzek meg, hogy a mikrohull�mok hat�s�nak kitett v�z r�cs-szerkezete val�ban megv�ltozik - viszont ez a folyamat reverz�bilis, a v�z molekul�k nem maradnak �r�kre olyanok!

A hivatalos hat�r�rt�kekr�l r�viden

Az elektroszmognak, az elektrom�gneses sug�rz�snak val� kitetts�gre vonatkoz� limiteket tartalmaz� al�bbi t�bl�zatok k�l�nb�z� forr�sokb�l sz�rmaznak.� Ezek az inform�ci�k nem szolg�lhatnak alapul a biztons�gos/nem biztons�gos sug�rz�si szintek meghat�roz�s�hoz, mivel az elektrom�gneses sug�rz�s hat�sait kutat� tonn�nyi irodalom, k�zt�k az epidemiol�giai vizsg�latok, a WHO tanulm�nyai, az itt k�z�ltekkel szemben, sok nagys�grenddel kisebb t�rer�-�rt�kekhez t�rs�tj�k a biol�giai hat�sokat ( r�k, melatonin elnyom�s, DNS degener�ci�, stb)� Vil�gosan nem l�that� m�g, hogy mely hat�r�rt�kek k�pviselik k�zel�tik legjobban a val�s�got! Sz�mos k�vetkeztet�st az embernek mag�nak kell levonni - amit sajnos nem is nagyon neh�z megtenni. Teh�t:�

T�VVEZET�KEK

T�vvezet�kek: EMF Norm�k and Ir�nymutat�s az USA-ban
�llam		ELEKTROMOS T�R			M�GNESES T�R
		w/i R.O.W.	Edge of R.O.W.		Edge of R.O.W.
Florida		8 kV/m*	2 kV/m		150 mG* (max. load)
		10 kV/m**			200 mG** (max. load)
					250 mG*** (max. load)
Minnesota		8 kV/m
Montana		7 kV/m+	1 kV/m
New Jersey			3 kV/m
New York		11.8 kV/m	1.6 kV/m		200 mG (max. load)
		11 kV/m++
		7 kV/m+
Oregon		9 kV/m
* 69-230 kV-os t�vvezet�k. ** 500-kV-os t�vvezet�k . ***� 500-kV t�vvezet�k k�zter�leten [R.O.W.] + maximum aut�p�lya keresztez�d�sekn�l. ++ maximum mag�n utak keresztez�d�sein�l R.O.W. = k�zter�let.

SV�D EL��R�SOK

A sv�d�el��r�sok sz�m�t�g�p monitorokra
Sv�dorsz�g k�t m�r�si-elj�r�si �s sug�rz�si norm�t aj�nl: 1) MPR II, ELF �s VLF tartom�ny� elektromos �s m�gneses sug�rz�s szintj�t �s a statikus er�t�r nagys�g�t hat�rozza meg,�� 2) TCO'95 (Swedish Confederation of Professional Employees (TCO) norma,� az �jabb �s szigor�bb el��r�s rendszer, ami a sz�m�t�g�p eg�sz�re �s r�szeire is tartalmaz el��r�sokat.�
Frekvencia tartom�ny	MPR II	TCO '95
Elektromos mez�:
DC: Statikus er�t�r	+/-500 V	+/-500 V
ELF: 5 Hz - 2 kHz (Band I)	up to 25 V/m	up to 10 V/m
VLF: 2 kHz - 400 kHz (Band II)	up to 2.5 V/m	up to 1 V/m
M�gneses mez�:
ELF: 5 Hz - 2 kHz (Band I)	up to 2.5 mG	up to 2.0 mG
VLF: 2 kHz - 400 kHz (Band II)	up to .25 mG	up to .25 mG
MPR II szerinti m�r�seket� 50 cm� t�vols�gb�l, 16 ponton, 3 k�l�nb�z� szinten kell v�gezni TCO m�r�seit el�lr�l 30 cm t�vols�gban, a monitor k�r�l 50 cm -es r�diuszban kell elv�gezni.� Source: The TCO Development Center�

ICNIRP GLOB�LIS AJ�NL�S

International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection. (ICNIRP) Nemzetk�zi Bizotts�g a Nem-ioniz�l� Sug�rz�s v�delemr�l �- aj�nl�sok
	Kitetts�g ideje (50/60 Hz)	Elektromos er�t�r	M�gneses mez�
Munkahelyi:	Egy eg�sz munka nap:	10 kV/m	5 G (5000 mG)
	R�vid idej�: *	30 kV/m	50 G (50000 mG)
	V�gtagokra:		250 G (250000 mG)
Lakoss�gi:	24 �ra, folyamatos:	5 kV/m	1 G = 1000 mG = 100 ?T = 100000nT(**)
	Napi n�h�ny �ra:	10 kV/m	10 G (10000 mG)
* Elektromos mez� 10-30 kV/m: [er�t�r ( kV/m-ben)] x [kitetts�g id�tartama �r�ban] nem haladhatja meg a 80-at a nap folyam�n. Az eg�sz testet �r� m�gneses er�t�r, napi 2 �r�s id�tartamot meghalad�an nem lehet�50 Gaussn�l t�bb Source:ICNIRP
** Ez a legnagyobb probl�ma! Ez a m�gneses er�t�r, ami jogszab�lyba foglalt hivatkoz�si alap az elektromos szolg�ltat�k sz�m�ra ahhoz, hogy ne tegyenek semmit, m�g akkor sem, ha a h�zban a traf�h�z f�l�tt hullanak az emberek, mint a legyek...!

Itt csak egy r�vid megjegyz�s a m�gneses t�r "aj�nlott" �rt�k�hez (tov�bbiak-eg�szs�g�gyi hat�sok):

�*Ami a WHO hivatalos kiadv�nyaiban is megjelent - a leuk�mi�val �sszef�gg�sbe hozhat� m�gneses er�t�r:�2 - 4 mG=200-400 nT, mind�ssze!!!

**Ahlbom & Feychting, m�r 1993 -ban k�zz�tett tanulm�nya szerint a 2 mG -3 mG elektrom�gneses er�t�rnek kitett gyermekek eset�ben a r�k el�fordul�sa� 2.7 -szer val�sz�n�bb, mint a m�gneses mez�n k�v�l;� a 3 mG �s e f�l�tti t�rer� eset�n ez a sz�m 3.8!

NAGYFREKVENCI�S ( RF ) SUG�RZ�S

A maxim�lisan megengedhet� nagyfrekvenci�s (RF) sug�rz�s szintje
Forr�s: American National Standards Institute (ANSI) C95.1-1994
ANSI (Uncontrolled) Ellen�rizetlen: olyan k�rnyezetre vonatkozik, amelynek az energia szintje nem ismert, vagy a szem�lyek, akik ott tart�zkodnak nincsenek tudat�ban az elektrom�gneses t�r jelenl�t�nek� ANSI (Controlled) Ellen�rz�tt: olyan k�rnyezetre vonatkozik, melynek az energia szintje pontosan megm�rhet�, �s mindenki az a The ANSI kitetts�gi limit: 6 per (�tlag)/ peri�dus.� Megjegyz�s: 30 MHz �s 300 MHz k�z�tti frekvencia tartom�nyra vonatkoz� hat�r�rt�k a legalacsonyabb. Ebben a frekvencia tartom�nyban az emberi szervezet fokozottan k�pes elnyelni a sug�rz�st - azaz ez a frekvencia tartom�ny fokozottan vesz�lyes.�

�SSZEFOGLAL� IR�NYMUTAT� HAT�R�RT�KEK AZ �P�LETBIOL�GIAI ELVEKNEK MEGFELEL�EN

T�pus	VLF-EMF	E	RF-NP	RF-P
M�rt�kegys�g	�[nT]	[V/m]	[?W/m2]	[?W/m2]
Extr�m	>500	>50	>1000	>1000
Nagyon magas	100-500	10-50	50-1000	10-1000
Magas	20-100	1-10	0.1-50	0.1-10
Gyenge	<20	<1	<1	<0.1

• VLF= Nagyon Alacsony Frekvenci�s m�gneses t�r [tipikusan 50/60 Hz]
• EMF= Alacsony frekvenci�s m�gneses t�r
• E= V�ltoz� elektromos t�r
• RF-P (SBM-2008) = Pulz�l� nagyfrekvenci�s sug�rz�s
• RF-NP (SBM-2003) = Nem pulz�l� nagyfrekvenci�s sug�rz�s

Az �p�letbiol�gusok aj�nl�saik megfogalmaz�s�n�l figyelembe veszik az orvos-biol�giai kutat�sok eredm�nyeit, melyek az elektroszmog, az elektrom�gneses terek k�l�nb�z� form�inak az emberi eg�szs�gre gyakorolt hat�sait lobby �rdekekt�l f�ggetlen�l vizsg�lj�k.

---

M�gneses er�t�r, konverzi�s t�bla

	?T	mT	mA/m	A/m	mG	G
�?T	1	10^-3	�795.8	0.7985	10	0.01
mT	10^3	1	7.96*10^5	795.8	10^4	10
mA/m	1.26E^-3	1.26E^-6	1	10^-3	1.26E^-2	1.26E^-5
A/m	1.257	1.26E^-3	10^3	1	12.57	0.01257
mG	0.1	10^-4	79.55	0.0796	1	10^-3
G	100	0.1	7.96*10^4	79.58	10^3	1

Tov�bbi p�ld�k

1 mG (milliGauss) = 100 nT (nanoTesla)
1 nT = 10 ?G (microGauss) or 0.01 mG
100 microTeslas = 1 Gauss
1 microTesla = 10 mG
1 milliTesla = 10 Gauss��� 1 Tesla = 10 000 Gauss

1 nT = 1000 pT (picoTeslas) = 0.01 mG (10 microGauss) a leger�sebb agyhull�m 1000 -szer gyeng�bb!

---

Elektroszmoggal szembeni (t�l) �rz�kenys�g, eg�szs�g�gyi hat�sok, biol�giai k�vetkeztet�sek.

Egy�rtelm�, hogy az ember a technikai civiliz�ci� l�tez�s�nek�r�vid id�szaka alatt nem szokhatott hozz� k�rnyezet�nek, ?�l�hely�nek? az elektroszmog k�vetkezt�ben el��llott radik�lis megv�ltoz�s�hoz. Ez a sug�r�z�n, amiben �l, nem term�szetes k�zege �s a biol�giai �rtelemben vett �let�hez ezekre az energi�kra nincs is sz�ks�ge. (A Schumann hull�mok �gye egy eg�szen m�s k�rd�s!) Amire viszont sz�ks�ge van, az az, hogy a term�szeteshez k�zeli �llapotban tudjon l�tezni, min�l kevesebb elektroszmog szennyez�st szenvedjen el. Nem csod�lkozhatunk azon, hogy a term�szetellenes �letk�r�lm�nyeknek vannak mind r�vid, mind hossz� t�v� eg�szs�g�gyi k�vetkezm�nyei. Ezek ann�l kev�sb� s�lyosak, min�l jobban k�zel�tj�k a term�szetes �llapotot, �s min�l hat�konyabban v�dekez�nk az elektroszmog k�ros�t� hat�saival szemben. Min�l kisebb kitetts�g�nk az elektrom�gneses sug�rz�snak, ann�l jobbak az es�lyeink. Milyen szimpt�m�i vannak az elektrom�gneses sug�rz�sra val� �rz�kenys�gnek:�

R�vid t�v� hat�sok

Neurol�giai: fejf�j�s, sz�d�l�s, h�nyinger, koncentr�l�si neh�zs�g, eml�kezetkies�s, ingerl�kenys�g, depresszi�, szorong�s, �lmatlans�g, f�radts�g, gyenges�g, remeg�s, izomg�rcs�k, zsibbad�s, bizserg�s, megv�ltozott reflexek, izom-�s �z�leti f�jdalom, l�b / l�bfej f�jdalom "Influenzaszer�" t�netek, l�z. Tov�bbi s�lyos k�vetkezm�nyek k�z� tartoznak a g�rcs�k, b�nul�s, pszich�zis �s a sz�l�t�s.

Sz�vbetegs�gek: sz�vdobog�s, ritmuszavarok, f�jdalom vagy nyom�s�rz�s a mellkasban, alacsony vagy magas v�rnyom�s, lass� vagy gyors sz�vver�s, l�gszomj.�

L�gz�rendszeri: arc�reggyullad�s, h�rghurut, t�d�gyullad�s, asztma. Dermatol�giai: b�rki�t�s, b�rgyullad�s, viszket�s, �g� �rz�s, arc kipirul�s.

Szem�szeti: f�jdalom vagy �g� �rz�s a szemben, a nyom�s�rz�s a szem m�g�tt, roml� l�t�s, �szk�l� hom�lyok, sz�rke h�lyog.

Egy�b: em�szt�si zavarok, hasi f�jdalom, pajzsmirigy probl�m�k, petef�szek-f�jdalom, a sz�razs�g ajkakn�l, a nyelvn�l, sz�jn�l, szemn�l, nagy szomj�s�g, kisz�rad�s, orrv�rz�s, bels� v�rz�s, megv�ltozott cukor anyagcsere, immun rendelleness�gek, hajhull�s, f�jdalom a fogakban, a t�m�sek k�rny�k�n, romlott, cs�kkent szagl�s, f�lcseng�s.�

Hossz� t�v� hat�sok

Feln�tt kori r�k, a daganatok, a gyermekkori leuk�mia, a mellr�k, a DNS-�g t�r�s, abnorm�lis sejt sz�tv�l�s, idegk�rosod�s, MS (SM), ALS, Alzheimer-�s Parkinson-betegs�g, agyi k�rosod�s, a melatonin� szint cs�kken�se, a vet�l�s...�

Biol�giai mechanizmusok:

Neurol�giai k�lcs�nhat�sok: K�nig (1974) �s Wever (1974) bizony�totta, hogy az elektroszmog, itt az extr�m alacsony frekvenci�s elektrom�gneses sug�rz�s (ELF-EMF) m�r nagyon kis intenzit�s mellett is befoly�solja az agym�k�d�st. Blackman (1990) arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy k�ts�gbevonhatatlan, hogy az elektrom�gneses sug�rz�s megv�ltoztatja sejtek kalcium ion homeoszt�zis�t, m�r 0.08 ?W/cm2 , m�gneses t�r eset�n is - Schwartz at al. (1990).�

Kromosz�ma torzul�sok: Tizenn�gy tanulm�ny sz�mol be arr�l, hogy az elektroszmog, elektrom�gneses sug�rz�s ( itt.RF/MW)� jelent�sen k�ros�tja a kromosz�m�kat.�� Heller �s Teixeira-pinto(1959), Tonascia �s Tonascia (1996), Sagripanti �s Swicord (1986), Garaj-Vrhovac at al. (1990, 1991, 1992, 1993, 1998), Maes at al. (1993), Timchenko �s Ianchevskaia (1995), Balode (1996), Haider at al. (1994), Vijayalaxmi at al. (1997), Tice, kamp� �s McRee (1999).�

DNS sz�l t�r�s: N�gy f�ggetlen laborat�rium figyelt meg jelent�s DNS k�rosod�st - kett� k�z�l�k a cellur�lis telefonokkal �sszef�gg�sben - 1 ? W/cm2 elektrom�gneses sug�rz�s hat�s�ra l�trej�nni. Phillips at al. (1998). Lai �s Singh (1995, 1996, 1997), Sarkar, Ali �s Behari (1994), Verschave at al. (1994).�

Sejtek neoplasztikus (degenerat�v) �talak�t�sa: Balcer-Kubiczek �s Harrison (1991) a mikrohull�m� sug�rz�s hat�s�nak kitett sejtekben tal�lt az �talakul�sra vonatkoz� bizony�t�kot.�

Oncog�n aktivit�s: K�t laborat�rium is kimutatja, hogy mobil telefon elektrom�gneses sug�rz�sa jelent�sen megv�ltoztatja proto oncog�n aktivit�st.� Ivaschuk at al. (1997) �s Goswami at al. (1999).�

Melatonin cs�kken�s: Tizenn�gy tanulm�ny sz�mol be arr�l, hogy az elektrom�gneses sug�rz�s az extr�m alacsony frekvenci�kt�l (tipikusan 50 Hz) a teljes spektrumban a magas r�di�frekvenci�kig bez�r�lag cs�kkenti a melatonin termel�d�s�t. Az extr�m alacsony frekvenci�s elektrom�gneses sug�rz�snak (ELF) kitett szem�lyekre vonatkoz� tanulm�nyok egy�rtelm�en jelent�s kock�zati t�nyez�nek tekintik a melatonin szint cs�kken�s�t. Wilson at al. (1990), Graham at al. (1994), Fa at al. (1998), Karasek at al. (1998), �s Bruch at al. (1997, 1998, 1999a), Juutilainen at al. (2000) �s Graham at al. (2000); Pfluger at al. (1996)(16.7 Hz) �s f�ldm�gneses tev�kenys�g, Bruch at al. (1999).��

Az immunrendszer meggyeng�l�se az elektroszmog, elektrom�gneses t�r hat�s�ra. A kutat�k �sszef�gg�st tal�ltak az immunrendszer meggyeng�l�se �s az elektroszmog, elektrom�gneses t�r hat�s�ra bek�vetkez� k�lcium ion sziv�rg�s, Walleczek (1992) �s a cs�kkent melatonin termel�s k�z�tt. Reiter �s Robinson (1995). Cossarizza at al. (1993) r�mutatott hogy extr�m alacsony frekvenci�s elektrom�gneses mez�k emelt�k a spont�n �s PHA �s TPA- �ltal induk�lt� interleukin-1 �s IL-6 termel�st a perif�ri�s v�rkering�s ter�letein. A mikrohull�m� sug�rz�s hat�s�nak kitett patk�nyok eset�ben jelent�s cs�kken�st tal�ltak a term�szetes �l� sejtek aktivit�s�ban (NK sejtek), Nakamura at al. (1997). Quan at al. (1992) kimutatta, hogy a mikrohull�m� s�t�ben meleg�tett anyatej sokkal kev�sb� v�d az "E "coli bakt�riumokkal szemben, mint a hagyom�nyos m�don meleg�tett tejek.�� Dmoch �s Moszczynski (1998) �gy tal�lt�k, hogy a mikrohull�m� sug�rz�s hat�s�nak kitett munk�sok szervezet�ben cs�kkent az �l� sejtek sz�ma �s egy�ttal kisebb T-helper/T-suspessor ar�ny volt tapasztalhat�. Moszczynski et al. (1999) emelkedett IgG �s IgA� szinteket �s cs�kkent lymphocita �s T8 sejt sz�mot figyelt meg digit�lis RF jelekkel dolgoz� munk�sok eset�ben.�

AZ ELEKTROM�GNESES SUG�RZ�S HAT�S�RA:

• MEGV�LTOZIK A SEJTEK KALCIUM ION METABOLIZMUSA,�
• SZIGNIFIK�NSAN N�VEKSZIK A KROMOSZ�MA ELT�R�SEK, A DNS SZ�L T�R�SEK SZ�MA,�
• N�VEKSZIK A SEJTEK DEGENERAT�V �TALAKUL�SA,�
• CS�KKEN A MELATONIN SZINT,�
• N�VEKSZIK AZ ONCOG�N AKTIVIT�S �S�
• AZ IMMUNRENDSZER MEGGYENG�L.

EZ A FELSOROL�S A TELJESS�G IG�NYE N�LK�L K�SZ�LT, M�GIS EGY �TFOG�, MEGGY�Z� �S MEGD�NTHETETLEN BIZONY�T�K HALMAZNAK TEKINTHET� ARRA VONATKOZ�AN, HOGY AZ ELEKTROSZMOG, AZ ELEKTROM�GNESES SUG�RZ�S:

• GENOTOXIKUS �S
• K�ROS�TJA A KROMOSZ�M�KAT.

HA MINDEZT P�ROS�TJUK A R�K KIALAKUL�S�NAK EPIDEMIOL�GIAI BIZONY�T�KAIVAL,� M�G MEGKER�LHETETLENEBB� A K�VETKEZTET�S, HOGY

AZ ELEKTROSZMOG, AZ ELEKTROM�GNESES SUG�RZ�S, MIVEL K�ROS�TJA A KROMOSZ�M�KAT:

• R�KKELT� �S
• TERATOGENICUS

Az elektroszmog emberi szervezetre gyakorolt hat�sa alv�s alatt .

R�viden: katasztrof�lis. K�ls� ritmiz�l� jelk�nt hat az �l� szervezetre, az agym�k�d�st, a l�gz�st, a sz�vritmust �s a v�rkering�st befoly�solhatja, a v�r fizikai �sszet�tel�t megv�ltoztathatja, a sejtek inform�ci�cser�j�t �s ez�ltal mag�t az oszt�d�si folyamatot is megzavarhatja. Az elektroszmog �ltal �rintett ter�leten TILOS aludni, vagy huzamosan ott tart�zkodni, ha a t�rer� meghalad egy bizonyos �rt�ket. Fontos, hogy legal�bb az alv�s hely�n m�g viszonylag kisebb intenzit�s� elektrom�gneses sug�rz�s eset�n se ker�lj�n az ember feje ilyen z�n�ba! Az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok is meger�s�tik a fentebb ismertetett �szrev�teleket.

Ha a helyv�ltoztat�sra valamilyen okb�l ( sz�m�t�g�pes vagy villamos irodai, laborat�riumi g�pekkel, ipari berendez�sekkel zs�folt munkahely, stb.) nincs m�d, de az ott tart�zkod� szem�ly k�z�rzet�ben vagy az orvosi leleteiben az elektroszmog vagy elektrom�gneses t�r k�ros�t� hat�sainak k�vetkezm�nyei m�r jelentkeznek, vagy az illet� meg akarja el�zni az eml�tett probl�m�k kialakul�s�t, �rny�kol�s sz�ks�ges, az oldalon is megtal�lhat� m�dszerekkel �s anyagokkal. (Az �rny�kol� anyagnak, az oldalon �rott elm�leti �s gyakorlati megfontol�sokank megfelel�en, minden esetben takarnia kell a forr�st, az ember �s a forr�s k�z� kell ker�lni.)�

Szemf�nyveszt�s helyett

�jabban a legt�bb probl�m�t ( a f�ldsug�rz�sok k�z�l a Szent Gy�rgy a LEY��s a Vortexek mellett ) az elektroszmog, az elektrom�gneses sug�rz�s intenzit�s�nak n�veked�se jelenti. Mint tudjuk, a legt�bb gondot okoz� alacsony frekvenci�s elektrom�gneses sug�rz�s elektromos �sszetev�j�t vagy a r�di�frekvenci�s sug�rz�st viszonylag egyszer�en, m�g a leggyakoribb �s legt�bb probl�m�t okoz� alacsonyfrekvenci�s (50 Hz �s felharmonikusai) m�gneses teret, m�gneses �sszetev�t csak igen nehezen �s nagyon dr�g�n, az oldalon is szerepl�, vagy azokhoz hasonl�, ferrom�gneses anyagokkal lehet �rny�kolni.��

L�v�n a probl�ma megold�sa nem egyszer�, sokan pr�b�lkozhatnak k�l�nb�z� praktikusabb (�s olcs�bb)� m�dszerrel.� Hallok, l�tok, olvasok olyan pr�b�lkoz�sokr�l, melyek arr�l igyekeznek meggy�zni a felhaszn�l�t, hogy a m�szeres m�r�s sor�n tapasztalt elektroszmog - bele�rtve a pulz�l� m�gneses er�teret �s nagyfrekvenci�s elektrom�gneses sug�rz�st -�nem hat k�rosan a szervezet�re, ha az � term�k�ket megv�s�rolja. Az ok:� az eszk�z a szervezetre bel�lr�l hatva semleges�ti a k�ros sug�rz�st - hi�ba akad ki a m�szer mutat�ja.�

Lehet, hogy ez �zletileg j�, az is lehet, hogy a meggy�z� �rvel�s tudatilag k�pes �nszuggeszci� r�v�n olyan hat�st el�rni, ami szubjekt�ve egy id�re, hat�konynak �rz�kelteti az eszk�zt, a tov�bbra is, folyamatosan �s v�ltozatlan effekt�v energiaszinten hat�, k�ros elektrom�gneses sug�rz�s ellen�re. Pedig az elektroszmog "transzmut�ci�ja" nem t�rt�nik meg, sem k�v�l - mert m�szerrel nem m�rhet�, sem bel�l - mert ennek az ellenkez�j�t tapasztaltam meggy�z� sz�m� esetben. �

Be kell valljam, �n ezekben a m�dszerekben nem hiszek! Lehet, hogy villamosipari v�gzetts�gem akad�lyoz meg abban, hogy hitelt adjak ilyen m�dszereknek.� Sem elm�leti megfontol�sok, sem az elm�lt 20 �v tapasztalati t�nyei nem ind�tottak arra, hogy �ll�spontomat megv�ltoztassam. Hogy ennek hangot adok, az mindazok v�delm�ben t�rt�nik, akik eljutnak erre a honlapra. Azt is meg�g�rem, ha �ll�spontom v�ltozik ezt a t�nyt �s az ok�t is, az els� oldalon kiemelten fogom megjelentetni.

Az eszk�z�k hat�konys�ga teh�t m�szeres m�r�ssel nem igazolhat� - de ezt nem is �ll�tj�k a gy�rt�k �s a forgalmaz�k sem.� A szervezeten bel�li v�ltoz�sok el�r�s�nek �gye pedig hitb�li k�rd�s. Senkinek nem akarom elvenni a hit�t, b�r a gondolkod� elm�t�l nem lehet elvitatni a lehet�s�get, hogy�levonjon bizonyos k�vetkeztet�st, m�g akkor is, ha hinni k�nyelmesebb lenne.�

Amit m�g hit��s nagy kiad�sok n�lk�l meg lehet tenni, az a m�r�s �s a v�d�t�vols�gok betart�sa! Els�rend� c�lk�nt mindenkinek ezt aj�nlom. Ha a probl�ma �gy nem oldhat� meg, akkor �rdemes tov�bb l�pni az �rottak szerint, vagy azokhoz hasonl�an.