Eddig csakis a liberális politikusoknál volt szokásban, hogy mandátumok előtt vagy/és után a piaci szektorban dolgoznak, kiemelt pozícióban. Eljött a pillanat, hogy ez az ellenoldalon is lehetséges már. Eddig ez kivételes volt – lásd Schröder -, ma már nem az. Nekem erről szól a hír Szíjjártóval kapcsolatban. A dolog pozitív. Hiszen a kisember érdeke, hogy a nemzetközi nagytőke… Read More »
Ahogy egykor a kommunista politikusokat a Szovjetunióban, nyugaton az USA alkalmazza ezt: kiválasztott embereket képez ki a jövőre. Én személyesen ismerek bolgár embert, aki 2 évnyi amerikai „ösztöndíj” után lett közismert bolgár politikus. A legfelsőbb csúcsra sose jutott el ugyan, de pl. egy időben ő volt a külügyminiszter. A módszer teljesen ugyanaz, mint az egykori szovjet Kominternben. Azaz… Read More »
Mindigis szerettem figyelemmel követni a szélsőjobb és a szélsőbal belső vitáit. Persze ez kissé perverz hobbi, de szórakoztató. Ha valakit érdekel, ennek egyik utolsó stádiuma videón is látható: Itt a felek arról vitáznak, hogy mivé lett a baloldal, miért halt meg, s mi a jövője. Figyelem: ezek az emberek tényleg baloldaliak, azaz szélsőbalosok, tehát nem a szó liberális… Read More »
A tradicionalista katolikus pap itt kiválóan elmagyarázza a jelenséget a katolikus egyház vonatkozásában: Hozzá kell tenni, ez politikai vonatkozásban is így van: a konzervatívizmus nem más mint megfontolva haladó progresszívizmus. Azaz lassítva való elfogadása a liberális értékrendnek. Ezért is van az, hogy a modernitás 3 alapértéke a liberalizmus, a nacionalizmus, s a szocializmus, miközben a konzervatívizmus nem önálló… Read More »
Sokat mond el a hangulatról, mi az abszolút rossz és az abszolút jó a közvélemény alakítói szerint. A rendszerváltozás körül nagyjából 3 tábor volt e tekintetben. Akkor a táborbeosztás nagyjából az volt, hogy polgári-liberális, polgári-konzervatív, s posztkommunista. A polgári-liberálisok kedvenc kora Károlyi ideje, 1956 pár napja, s az 1945-1948 közti koalíciós időszak volt, a legrosszabb viszonyítási pontjuk pedig… Read More »
Nincs itt semmi különös látnivaló. Minden média esetében az adott média tulajdonosa dönt. Akinek nem tetszik, az csináljon saját médiát – szól a liberális érvelés. Mindez persze akkor sose érvényes, ha egy média szerkesztősége liberális, s a tulajdonos pedig nem az. Ilyenkor „sajtószabadsága” van a szerkesztőségnek a tulajdonossal is szemben. Ugye világos?
Bogár érdekes témát vet fel: Amit kihagy belőle az viszont egy fontos elem, ez a keresztény cionizmus eredeti verziója, a brit izraelitizmus. A brit izraelitizmus egy XVIII-XIX. századi angol gondolat, alapvetően anglikán alapon indult el. Lényege, hogy Isten kiválasztott népe immár nem a zsidók, ők ugyanis elvesztették ezt a szerepet Jézus megölésével, helyettük Isten az angolokat, úgy általában… Read More »
Idén már, hála Istennek, senki se ünnepelte július 4-ét. Pár éve lassan eltűnt a szokás. Pedig a rendszerváltozás után évekig ünnepelték a nyugatos értelmiségiek. Hiszen ha bejött Bálint Nap, viszont ment November 7., akkor nyilván minden kommunista ünnepnek pusztulnia kell, minden nyugatinak meg a helyére kell jönnie. A „kommunista” ünnepek közül megúszta a Nőnap, egyszerűen túlságosan el volt… Read More »
