Ugrás a tartalomhoz

Bihar megye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bihar megye
Image
Bihar megye címere
Bihar megye címere
Adatok
OrszágImage Románia
RégióPartium
MegyeszékhelyNagyvárad
JelzésBH
Terület7544 km²
Körzethívószám(+40) 359
Népesség
Népesség551 297 fő (2021. dec. 1.)[1][2]
Népsűrűség78,7 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar megye témájú médiaállományokat.

Bihar megye (románul: Județul Bihor, németül: Kreis Bihar) közigazgatási egység Románia északnyugati részén, a Partium történeti területének központjában. Területe 7 544 km², amivel az ország nagyobb megyéi közé tartozik. Lakossága a 2021-es adatok szerint mintegy 551 ezer fő, ezzel a közepesen népes romániai megyék közé sorolható. A népsűrűsége meghaladja a hegyvidéki erdélyi megyék átlagát, különösen Nagyvárad város agglomerációjában, azonban az országos átlagtól elmarad.

Északról Szatmár megye, keletről Szilágy és Kolozs megye, délkeletről Fehér megye, délről Arad megye, nyugatról pedig Magyarország határolja. Székhelye a történelmi jelentőségű Nagyvárad, amely a térség egyik legfontosabb kulturális, gazdasági és turisztikai központja. A várost gyakran nevezik „Pece-parti Párizsnak” a szecessziós városközpontja miatt. Nevezetesebb települései közé tartozik Margitta, Belényes, Élesd és Nagyszalonta, valamint a híres fürdőhelyek közül Félixfürdő és Püspökfürdő.

A megye földrajzi képe rendkívül változatos: nyugati része az Alföld sík területeihez tartozik, keleti és déli részét azonban az Erdélyi-szigethegység nyúlványai – köztük a Bihar-hegység, a Vlegyásza-hegység és a Pádistérség karsztvidéke – uralják. Jelentősebb folyói közé tartozik a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös, amelyek a megye életében és gazdaságában is fontos szerepet töltenek be. Természeti értékei közül kiemelkedik a Pádistérség barlangokkal és víznyelőkkel tarkított karsztvidéke, a Medve-barlang, valamint a Félixfürdő termálforrásai. A megye fontos közlekedési csomópont is, hiszen területén vezet át az E60-as európai főút, valamint a Budapest–Bécs–Kolozsvár–Bukarest vasútvonal. 2023 óta működik a nagyváradi nemzetközi repülőtér, amely egyre növekvő szerepet játszik a régió légiközlekedésében.

A megye történelme sokszínű: az ókorban dák és római települések feküdtek a területén, a középkorban a Körös menti várak és Nagyvárad püspöki központja révén vált meghatározóvá. A város szoros kapcsolatban állt a magyar királyi udvarral, itt temették el Szent László királyt, illetve Luxemburgi Zsigmondot is is. A középkorban Bihar fontos egyházi és kulturális központ volt, majd a török háborúk idején stratégiai jelentőségű végvárrendszer része lett. A Habsburg uralom alatt Nagyvárad ismét megerősödött, a 19. században pedig a modernizáció és iparosodás egyik regionális központjává vált. Az első világháborút követően a térséget Romániához csatolták. A szocialista korszakban Bihar megye ipara (élelmiszeripar, gépgyártás, textil- és bőripar) dinamikusan fejlődött, miközben a termálfürdők a turizmus fellegváraivá váltak. A rendszerváltás után a megye gazdasága gyorsan átalakult, Nagyvárad ma is Románia egyik legprosperálóbb városa, alacsony munkanélküliségi rátával és folyamatosan növekvő idegenforgalommal.

Image
Bihar megye elhelyezkedése Romániában

Nevének eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bihar név szláv eredetű, a Nagyváradtól északra fekvő, eredetileg még a szlávok által emelt földvár neve volt. Hasonló helységnevek előfordulnak Crna Gorában és Csehországban is.

A Bihar név egyes más kutatók szerint a bihari vezér nevétől, Mén-Maróttól eredeztethető, aki az Árpád-kor előtt e terület felett uralkodott. Bihar vármegye már Szent István korában létrejött, és központja eredetileg Biharvár volt, majd később Nagyvárad lett.

Címere

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bihar megye címere négyelt pajzsból áll:

  • Az első mezőben vörösben egy fekete, ezüsttel kőműves rajzolatú, bástyás torony, ablakkal és zárt kapuval.
  • A második mezőben kékben öt arany búzakalász, szalaggal összekötve.
  • A harmadik mezőben kékben egy szőlőfürt levéllel, mindkettő ezüstben.
  • A negyedik mezőben vörösben egy feltekert oklevél, két végén visszahajtva, piros viaszpecséttel lepecsételve, piros-fekete csavart zsinórral átkötve.

A pajzs vízszintes osztása fölött három hullámos pólya látható, a középső szélesebb, két kék sáv választja el. A középső hullámos pólyán három fekete hal úszik.[3]

Földrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdő (Munții Pădurea Craiului), Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trianonig a Magyar Királyság része. Előzménye a Magyar Királysággal majdnem egyidős Bihar vármegye, melynek területe 1918-ban 10 657 km² volt és 17 járásra oszlott. A vármegye nagyobb része, 7874 km² Romániához került. A két világháború között a megye északi részét Szilágyhoz, a Királyhágó mögötti két falut Körösfeketetó, Királyhágó Kolozshoz csatolták. 1940-1944 között a megye északi és nyugati része (Nagyvárad, Nagyszalonta, a Sebes-Körös és a Berettyó völgye) "visszatért" Magyarországhoz, a maradék romániai Bihar megye székhelye Belényes lett. 1952-1968 között a megye Kőrös (Crișana) tartomány törzsterületét képezte. 1968-tól nagyjából visszaállt az 1952-es állapot, csak az egykori Béli járás területét csatolták el Arad megyéhez.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességváltozás
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1880 314 607 —    
1890 367 786 1,56%
1900 418 816 1,30%
1910 475 847 1,28%
1920 478 025 0,05%
1930 527 316 0,98%
1941 559 354 0,54%
1948 536 323 −0,60%
1956 574 488 0,86%
1966 586 460 0,21%
1977 633 863 0,71%
1992 638 863 0,05%
2002 600 246 −0,62%
2011 575 398 −0,47%
2021 551 297 −0,43%

A 2002-es népszámlálási adatok alapján Bihar megyének 600 223 lakosa van (79,56 személy négyzetkilométerenként). A 2011-es adatok szerint a megye lakosságának 67,0% (366 245) román, 25,3% (138 213) magyar, 6,3% (34 640) cigány.[4]

Image
A magyar nemzetiségűek aránya Bihar megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Bihar megye népességének változása (a megye mai területére számítva):

Image

Nemzetiségek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]





Image

Bihar megye lakóinak nemzetiségi összetétele 2021-ben

  románok (69%)
  magyarok (22,4%)
  romák (7,33%)
  szlovákok (0,97%)
  németek (0,11%)
  egyéb (0,22%)

Bihar megye lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor a megye etnikai sokszínűsége jelentős kisebbségi közösségek jelenlétét is mutatja. A 2021-es népszámlálás adatai szerint Bihar megye teljes népessége 551 297 fő volt.

A román közösség alkotja a legnagyobb csoportot, ami a lakosság 67,40%-ának felel meg. A második legnépesebb közösség a magyar, ami 25,91%-ot jelent. A roma (cigány) népesség száma 5,00%, akik elsősorban a megye peremterületein és néhány városi körzetben élnek.

A kisebbségek közül a szlovákok (1,22%) képviseltetik magukat, míg a német közösség 0,11% körül mozog.

Vallás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]





Image

Bihar megye lakóinak vallási összetétele 2021-ben

  ortodox (59,3%)
  reformátusok (16%)
  pünkösdisták (8,16%)
  római katolikusok (8,01%)
  baptisták (4,28%)
  görögkatolikusok (1,99%)
  egyéb (2,27%)

A 2021-es népszámlálási adatok szerint Bihar megye lakosságának körében a keresztény vallások dominálnak, ugyanakkor más vallási csoportok és nem vallásos személyek is képviseltetik magukat. A megye teljes népessége ekkor 600 223 fő volt.

A legnagyobb vallási közösség az ortodoxoké: a lakosság 59,3%-át tették ki. Az ortodoxia mély gyökerekkel rendelkezik a térségben, különösen a falusi közösségekben és a megye keleti-déli részein.

A második legnagyobb felekezet a reformátusok közössége volt (16,0%). Biharban a református vallás hagyományosan a magyar közösségekhez kapcsolódik, és főként a megye északi és nyugati területein bír jelentőséggel.

A pünkösdisták aránya 16%. A római katolikusok száma 8,01%, akik szintén fontos szerepet játszanak Bihar vallási és kulturális életében. A katolikus közösségek főként a magyar és szlovák lakossághoz köthetők.

A kisebb, de jelentős létszámú vallási csoportok közül a baptisták aránya 4,28%, a görögkatolikus közösség aránya pedig 1,99%, főként a megye határ menti és vegyes etnikumú térségeiben.

Magyar nemzetiségűek aránya városonként

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bihar megye egyike a leggazdagabb romániai megyéknek. Az egy főre eső GDP magasan fölötte van a nemzeti átlagnak. Az utóbbi időben több külföldi cég vetette meg a lábát a megyében, így az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi aránnyal büszkélkedhet Romániában és Európában a maga 2,4%-ával. 2003-ban a lakosság 25,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 2005-ben 20%-ra csökkent.

A fontosabb iparágak Bihar megyében: textilipar, élelmiszeripar, gépalkatrész-gyártás, kohászat, szén- és bauxitkitermelés, valamint Berettyószéplakon nyersolajat is szivattyúznak.

Híres szülöttei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bihar megye egyik fő turisztikai vonzereje az Erdélyi-szigethegység, ahova a turisták nagy része üdülni (túrázni, barlangászni, télisportokat űzni, vadászni, halászni), egészségügyi kezelésre vagy kulturális céllal jön. A Körösrév–Barátka régióban, a Fekete- és a Köves-Körös környékén jelentős még a látogatottság (Vársonkolyos, Pádis, Csodavár). Biharfüredet és a Vertop-hágót a termálvizű és ásványvízforrások miatt keresik fel a legtöbben. Félixfürdő és Püspökfürdő a természetes gyógyhatásáról híres gyógykezelő központ. A Galbena völgye meredek sziklafalai vízesésekkel tarkított hasadékok és barlangszájak otthona. A faluturizmussal elsősorban a Belényesi-medencében, a Sebes-Körös és a Jád völgyében foglalkoznak. A Bársza-katlan közelében található Eszkimó-jegesbarlangot természeti ritkaságnak nyilvánították. A Király-erdő hegység ugyancsak jelentős turisztikai vonzáskörzete a megyének. Királyhágó és Körösrév a Sebes-Körös szurdokaiba nyújt betekintést. A Szelek barlangja, mely az ország leghosszabb, 46 km-es barlangja, a Zichy-barlang, melyet 1903-ban fedeztek fel, a Nagymagyar-barlang, a Mézgedi-cseppkőbarlang ideális helyek az érdeklődőknek. Az alföldi táj egyhangúságát a növényzet gazdagsága díszíti, és a tájba illeszkedő vizek (Körösök, Berettyó) varázslatossá teszik a környezet szépségét. Nagyváradtól délre a legismertebb horgászhely a Cséffai halastavak vízrendszer, mely a Cséffa Natúrpark része. Bihar megye északi részén, az Érmelléken, a legfontosabb vonzáselemek a tavak, természeti rezervátumok, híres borospincék és a gazdag vadállomány.

Települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyében 2007. július 1-jén négy municípium – Nagyvárad, Belényes, Margitta és Nagyszalonta –, hat további város – Diófás, Élesd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Vaskoh és Vaskohsziklás – és 90 község van, melyekhez összesen 457 település tartozik.[5]

Városok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sorszám Település Lakónépesség Település jellege
1. Image Nagyvárad 183 105 fő (2021. dec. 1.) +/-Csökkenés municípium
2. Image Nagyszalonta 15 792 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés municípium
3. Image Margitta 13 573 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés municípium
4. Image Székelyhíd 10 720 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés város
5. Image Belényes 9745 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés municípium
6. Image Élesd 9662 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés város
7. Image Érmihályfalva 8969 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés város
8. Image Vaskohsziklás 6.371 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés város
9. Image Vaskoh 2025 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés város
10. Image Diófás 1987 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-Csökkenés város

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Primele date provizorii pentru Recensământul Populației și Locuințelor, runda 2021" (PDF).
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
  3. ↑ "Bihor County". Sourced Blazons Wiki (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 8..
  4. ↑ Erdélystat. "Bihar (Bihor) - statisztikai adatlap". statisztikak.erdelystat.ro. Hozzáférés: 2020. december 3..
  5. ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere Archiválva 2003. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bihar_megye&oldid=28687079”