Ugrás a tartalomhoz

Chile

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chilei Köztársaság
República de Chile
Chile zászlaja
Chile zászlaja		 Chile címere
Chile címere
Nemzeti mottó: Por la razón o la fuerza
(„Ésszel vagy erővel”)
Nemzeti himnusz: Himno Nacional de Chile
Image
FővárosaSantiago
Image d. sz. 33° 26′, ny. h. 70° 40′33.433333°S 70.666667°WKoordináták: d. sz. 33° 26′, ny. h. 70° 40′33.433333°S 70.666667°W
Államformaelnöki köztársaság
Vezetők
elnökJosé Antonio Kast
TörvényhozásNemzeti Kongresszus
Hivatalos nyelvspanyol
függetlenségSpanyolországtól
kikiáltása1818. február 12.
elismerése1844. április 25.
Tagság
Lista
Népesség
Népesség19 458 000 (2021)[1]
Rangsorbankb. 63.
Becsült19,8 millió [2] fő (2025)
Rangsorbankb. 63.
Népsűrűség27 fő/km²[3]
GDP2024 (nominális)
Összes330 milliárd USD [4] (kb. 46.)
Egy főre jutó16 800 USD [4] (kb. 62.)
PPP: 30 200 USD (2024)[5]
HDI (2023)0,878 [6] (45.) – magas
Földrajzi adatok
Terület756 950 km²
Rangsorban38
Víz1,07%
IdőzónaCLT (UTC-4)
CLST (UTC-3)
Egyéb adatok
PénznemChilei peso (CLP)
Nemzetközi gépkocsijelRCH
Hívószám56
Segélyhívó telefonszám
  • 131
  • 132
  • 133
  • 130
  • 134
Internet TLD.cl
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type L
Közlekedés irányajobb
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Chilei Köztársaság témájú médiaállományokat.

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja.

Chile fejlődő ország,[7] magas jövedelmű gazdasággal.[8][9] Dél-Amerika gazdaságilag és társadalmilag legstabilabb nemzetei közé tartozik, és Latin-Amerikában élen jár a versenyképesség, az egy főre jutó jövedelem, a globalizáció, a gazdasági szabadság rangsorában.[10] Latin-Amerika egyik legfejlettebb és legdemokratikusabb országa,[11] 2021-ben (Uruguay után) a 2. legkevésbé korrupt országa.[12]

Etimológia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "Chile" név eredete bizonytalan, a különböző elméletek az őshonos nyelvek szavára vezetik vissza. A népszerű magyarázatok közé tartozik az ajmara „chilli” szó, ami azt jelenti, hogy „ahol a föld véget ér”, vagy a mapucse eredetű szó, ami egy madárhangra utal („csile-csile”).[13]

Földrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Chile (Chile)
Santiago
Santiago
Valdivia
Valdivia
Arica
Arica
Punta Arenas
Punta Arenas
Valparaíso
Valparaíso
Antofagasta
Antofagasta
Iquique
Iquique
B o l í v i a
C s e n d e s -
ó c e á n
Concepción
Concepción
Temuco
Temuco
A r g e n t í n a
Coquimbo
Coquimbo
Chile domborzati térképe

Fekvése, határai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország egész területe a Csendes-óceán keskeny partvonala az Andok nyugati oldalán helyezkedik el. Chilét nyugatról végig az óceán határolja. Délen az amerikai kontinens legdélebbi pontjáig nyúlik le, itt egy nagyon rövid részen kiér az Atlanti-óceánra is a Magellán-szoros keleti oldalán, illetve a legdélibb részek tulajdonképpen az Atlanti- és a Csendes-óceán határán találhatóak.

Szárazföldön északon Peruval határos, északkeleten Bolíviával és keleten Argentínával.

Magáénak tekinti az Antarktisz egy 1 250 000 km²-es területét. Ezt más országok nem ismerik el.

Domborzata

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északon a Atacama-sivatag ásványokban gazdag, főleg rézben és foszfátban. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak–déli irányú kiterjedést számítva Chile a leghosszabb ország a Földön.

1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala-y-Gómez-sziget. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrész a lakatlan Desventurados-szigetek és a Chilei antarktiszi terület, ahol tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. A Húsvét-sziget manapság Chile tartománya. Sala y Gómez szigetcsoport kisebb szigetei, San Ambrosio és San Felix szintén Chiléhez tartoznak, de csak helyi halászok laknak ott szezonálisan. Ezek a szigetek azért nevezetesek, mert ezekre hivatkozva terjeszti ki Chile a területi vizeit messze a Csendes-óceánra.

Chile legmagasabb hegyei a következők:

Vízrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyók az Andokból folynak a Csendes-óceánba kelet–nyugati irányban, keresztül Chilén, tehát rövidek. A déli glaciális vidéken a fjordok mellett nagy tavak is kialakultak a legutóbbi jégkorszakban.

Chile folyói:

Chile tavai:

Északon a Sós-tavak fekszenek, melyeknek legnagyobbika a Salar de Atacama (3000 km²). Tőle még északibb irányban terül el a világ egyik legmagasabb fekvésű tava, a Lago Chungará (21,5 km²), 4500 m-rel a tengerszint felett.

A nagyobb és tájképileg szebb tavak Temuco városától délkelet felé Puerto Montt irányában a következők:

Délen terül el a legnagyobb chilei tó, a General Carrera-tó (970 km², Aysén), ami keleten átnyúlik Argentínába is, ahol a Buenos Aires-tó nevet viseli. A legnagyobb mesterséges víztározó a Colbún-tó.

Éghajlat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angolul)

Az ország nagy észak–déli kiterjedéséből következően az időjárás és az éghajlat igen változatos, nehéz általánosságban beszélni róla.

Chile-i települések éghajlati diagramja (északról dél felé)
piros vonal: hőmérséklet, kék oszlopok: csapadék
Arica Île de Pâques Santiago Valdivia Punta Arenas Villa Las Estrellas
Image Image Image Image Image Image
d. sz. 18° 29′, ny. h. 70° 20′18.483333°S 70.333333°W
58 m		 d. sz. 27° 09′, ny. h. 109° 25′27.150000°S 109.416667°W
51 m		 d. sz. 33° 23′, ny. h. 70° 47′33.383333°S 70.783333°W
475 m		 d. sz. 39° 48′, ny. h. 73° 14′39.800000°S 73.233333°W
19 m		 d. sz. 53° 00′, ny. h. 70° 51′53.000000°S 70.850000°W
37 m		 d. sz. 62° 12′, ny. h. 58° 57′62.200000°S 58.950000°W
10 m
sivatagi éghajlat szubtropikus éghajlat mediterrán éghajlat óceáni éghajlat hideg óceáni (szubpoláris) éghajlat sarkvidéki éghajlat

Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg: a nyár decembertől februárig, az ősz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertől novemberig.

Növény- és állatvilág

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környezetvédelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban jelenleg 32 nemzeti park van.

Környezeti problémák és környezetszennyezés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környezeti problémák közé tartozik az erdőirtás, a vízhiány, a levegő-, víz-, talajszennyezés,[14] a talajerózió, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése.[15][16]

Chile a világ egyik legfontosabb bányászati tevékenységgel rendelkező országa, és a nagyfokú bányászat is fontos környezeti kihívást jelent. Különösen jelentős hatás érte az Atacama-sivatagot, amely a világ egyik legszárazabb régiója.[17] A bányászat nagy mennyiségű vizet igényel, és ennek nagy része a talajvízkészletből származik. A bányászati tevékenységből származó por is felgyorsítja az andoki gleccserek hóolvadását.[17] Ez is jelentős terhet ró a vízellátására, ami károsítja az Atacama közösségeit. Egy másik szennyezési forrás a lítium bányászata a régióban, amely hatással van a helyi flamingópopulációra is.[17]

Az Atacama-sivatagban olyan méretű szeméttelepet hozak létre az importált használt ruhákból, amely az űrből, sőt a Holdról is látszik.[18] Ezen ruhaszemétnek a lebomlása akár több száz évig is eltart.

Az ipar és a közlekedés légszennyezése és a vízszennyezés különösen kimelkedő a városokban.[14] 1996-ban Chile ipari szén-dioxid-kibocsátása 48,7 millió tonna volt.[14]

A megnövekedett gazdasági tevékenység Chile levegőminőségének romlását eredményezte. Santiago, Chile fővárosa hegyvonulatokkal van körülvéve, ami elősegíti az autók károsanyag-kibocsátásából és az ipari fejlődésből származó szennyező anyagok felhalmozódását a régióban.[19] Santiagóban a kórházak minden évben túlzsúfolódnak a légúti problémák következtében. Itt a levegőszennyezés következtében évente átlagosan 20 ezer ember szenved légúti problémáktól.[19]

Valparaiso tartomány ad otthont az ország legnagyobb magán- és állami kikötőinek, Quinterónak és Valparaiso városának. Ezen a területen erősen légszennyező iparágak vannak jelen, beleértve a rézkohókat, hőerőműveket és erőműveket. Valparaiso tartomány nemzeti áldozati övezetként (área de sacrificio) ismert, ahol magas a nehézfémek és más szennyező anyagok koncentrációja.[20]

A kezeletlen szennyvíz nagy veszélyt jelent a vizekre, majd utóhatásként az élővilágra nézve.[14]

Arica városának vize arzénnal, higannyal, kadmiummal és ólommal erősen szennyezett.[21][22]

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben.

Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.

A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok uralkodtak és mindig is jelentős volt a katolikus egyház befolyása. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879–1883 között megvívott salétromháborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.

A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Erős baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970–1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg a hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben.

Augusto Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerültek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.

Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Az elnöki palota, Santiago de Chile

Alkotmány, államforma

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chile elnöki rendszerű köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törvényhozó hatalmat a Nemzeti Kongresszus képviseli, amelynek székhelye Valparaísóban van. A kétkamarás kongresszusnak 43 fős szenátusa és 155 tagú képviselőháza van.

A végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök tölti be, akit négyévente demokratikusan választanak meg.

Az igazságszolgáltatása a Legfelsőbb Bíróságból, a fellebbviteli bíróságokból és az elsőfokú bíróságokból áll.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image

Az ország a következő 16 régióra oszlik (északról délre haladva):

A régiók élén az elnök által kinevezett intendáns áll. A régiók tartományokra (provincia(s)) oszlanak, a tartományi kormányzót is az elnök nevezi ki. A tartományok községekre (comuna(s)) oszlanak, amelyeket tanácsok (Consejo(s) Comunale(s)) irányítanak. A polgármestert és a tanácsnokokat a lakosok választják négyévente.

Politikai pártok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védelmi rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Santiago de Chile, a főváros
Image
San Pedro de Atacama egy utcája

Népességének változása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A népesség alakulása 1960 és 2021 között:
Lakosok száma
7 649 026
8 847 757
9 929 560
10 878 343
11 926 647
13 456 476
14 872 458
15 995 658
16 991 729
19 458 000
1960196619721978198419911997200320092021
Adatok: Wikidata

Általános adatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Városi lakosság aránya: 86%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 73 év, nőknél 80 év.
  • Népességnövekedés: 1,05%.
  • Írástudatlanság: 3,8%.

Legnépesebb települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai megoszlás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Chillán modern katedrálisa

A népességét négy csoportra osztják [23]:

  • őslakó araukán indiánok, akik főleg délen élnek
  • spanyol–indián keveredésből származó meszticek
  • a spanyolok leszármazottai
  • az európai bevándorlók és leszármazottaik

A lakosság 95,4%-a európai eredetű fehér.[24][25][26][27] A 4,6%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. Többségük a spanyol gyarmatosítók leszármazottja. Több európai országból is érkeztek bevándorlók, főleg olaszok. Ezenkívül németek vannak viszonylag jelentős számban, és magyar származásúak is élnek itt.

Nyelvi megoszlás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, és ez a legfőbb beszélt nyelv is.

Vallási megoszlás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 55%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 24%-a névleges keresztény, 10%-a ősi vallások híve, 2%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gazdasági mutatók
GDP (nominális)282,3 mrd $ (2019)[28]
GDP növekedési ráta0,3% (2021 Q1)[29]
Egy főre jutó GDP (PPP)27 002 $ (2019)[30]
Államadósság72 mrd € (2020)[31]
Államadóssági ráta32,5% (2020)[31]
Infláció3,3% (2021. április)[32]
Foglalkoztatottsági ráta50,8% (2020. december)[33]
Munkanélküliségi ráta12,1% (2021. március)[34]
Minimálbér381,2 € (2020)[35]
Bérnövekedés üteme-[36]
Jegybanki alapkamat0,5% (2021. május)[37]
SZJA35% (2020)[37]
ÁFA (általános)19% (2020)[38]
TAO27% (2020)[37]
Image
Az inflációval korrigált egy főre jutó GDP Chilében 1800 és 2018 között
Image
A chilei GDP-változás 1951 és 2011 között
Képek
Image
Santiago pénzügyi központja
Image
Santiago
Image
Az értéktőzsde épülete Santiagoban
Image
Valparaíso kereskedelmi kikötője
Image
San Antonio kikötője
Image
Chuquicamata, a világ legnagyobb nyiltszíni rézbányája
Image
Rézérc, egy fontos exportcikk
Image
Chilei merlot
Image
Gázvezeték a B-145-ös út mellett (El Loa tartomány, Antofagasta régió)

Salvador Allende szocialista modelljével szemben a chilei gazdaságot Augusto Pinochet következetesen átszervezte, a szabadpiaci, liberális irányvonalak mentén. Az állami tulajdonú vállalatokat Pinochet uralkodása alatt és után is nagyrészt privatizálták; azonban az Allende által államosított rézbányák, amelyek Pinochet ideje óta közvetlen katonai ellenőrzés alatt álltak, továbbra is állami tulajdonban vannak. A chilei gazdaság a 20. század végén átlag feletti növekedési ütemet produkált. Bár az 1997-98-as ázsiai és brazil válság recesszióhoz vezetett, a gazdaság 2000 óta ismét növekedett. 2020 táján Chilében a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem és a legnagyobb az egy főre jutó export a dél-amerikai országok között.

Gazdasági adatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A bruttó hazai termék (GDP) és egyéb gazdasági mutatók alakulása [39]
Év 2010 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023
GDP milliárd USD-ban

(vásárlóerő-paritáson)

 323,5 425,5 437,0 450,9 478,1 491,7 491,1 566,3 619.1 642,8
Egy főre jutó GDP USD-ban

(vásárlóerő-paritáson)

 18 958 23 674 24 056 24 479 25 496 25 733 25 237 28 777 31 225 32 204
GDP növekedés

(reál)

 5,9% 2,2% 1,8% 1,4% 4,0% 0,6% −6,1% 11,3% 2,1% 0,2%
Infláció

(százalékban)

 1,4% 4,3% 3,8% 2,2% 2,3% 2,2% 3,0% 4,5% 11,6% 7,6%
Államadósság

(a GDP százalékában)

 9% 17% 21% 24% 26% 28% 32% 36% 38% 39%

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chile Latin-Amerika egyik vezető gazdasága és egyik legnagyobb nyersanyagtermelője. A világ legnagyobb ismert rézlelőhelyeivel rendelkezik (körülbelül 40 százalék).

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földterületnek csak mintegy 7 százalékát hasznosítják mezőgazdasági célokra. Ez a földterület elsősorban a Közép vagy Hosszanti-völgyben (Valle Longitudinal vagy Valle Central) található. Ttt többek közt szőlőt, almát, citrusféléket, fügét, diót, búzát termesztenek.

Az ország középső részét három részre tagolják.[23] Az északi, félig száraz terület az állattenyésztés földje. Délebbre az ország mezőgazdaságilag és iparilag legfejlettebb része fekszik, itt tömörül a chilei népesség nagy része is. Itt általában minden Közép-Európában ismert mezőgazdasági termény megterem. Jelentős még a cukornád- és gyümölcstermesztés. Fejlett a szőlőkultúra, és a kiváló chilei boroknak külföldön is széles piacuk van.[23]

Chile északi sivatagában a mezőgazdaság szinte kizárólag oázisokban folyik.

Chile az egyetlen ország Dél-Amerikában, ahol cukorrépát is termesztenek. A szőlőtermesztés tette Chilét Dél-Amerika első számú borexportőrévé.

Az állattenyésztés főként Közép-Chilében és Dél-Chile északi részén folyik. Az állattenyésztést a takarmánytermesztésen alapuló szarvasmarha- és juhtenyésztés képviseli.

Jelentős a halászflottája.

Image
Chuquicamata, a világ legnagyobb rézbányája

Bányászat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chile gazdaságának igen fontos összetevője a bányászat. Kőolaj- és földgáz- mellett jelentős réz-, szén-, vasérc-, mangán-, arany- és ezüstlelőhelyek is vannak az ország területén. Mindezek közül a réz a legfontosabb.

A világ legnagyobb rézbányái, a Chuquicamata (külszíni fejtésű) és az El Teniente (földalatti) Chilében találhatók. Ezeket az állami tulajdonú Codelco vállalat üzemelteti.

Ipar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bányászaton kívüli ipari ágazatok: élelmiszeripar, halfeldolgozás, vas- és acélipar, faipar, közlekedési eszközök gyártása, cementgyártás, textilipar.[40]

Külkereskedelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Exporttermékek: vas, réz, élelmiszer és mezőgazdasági termékek, papír, cellulóz, vegyipari termékek.
  • Importtermékek: nyersanyagok, közszükségleti cikkek, gépek és berendezések, üzemanyag.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[40]

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Santiagói utcakép a Transantiago autóbuszaival
Image
A 70-es busz Concepciónban
Image
Az Arturo Merino Benítez nemzetközi repülőtér terminálja, Pudahuel

Chilében a szállítás többnyire közúton történik. Az ország messzi déli része közúton nem kapcsolódik közvetlenül Chile központji régiójához, és a ott a vízi szállítás is fontos szerepet játszik. A vasutak történelmileg fontosak voltak Chilében, ám manapság viszonylag kis szerepet játszanak az ország közlekedési rendszerében. Az ország földrajza és a nagyvárosok közötti nagy távolságok miatt a légi közlekedés is fontos.

Közút

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közutak hossza: 79 800 km

A 2010-es években a buszok a távolsági személyszállítás fő eszközei Chilében.[41]

Vasút

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Vasútvonalak hossza: 6702 km

Légi

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Repülőterek száma: 71

Az ország fő légi kapuja az Arturo Merino Benítez nemzetközi repülőtér Santiago mellett.

Vízi

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kikötők száma: 11

Fő konténerkikötők :[42] Valparaíso, San Antonio, Punta Arenas, Iquique, Arica.

Telekommunikáció

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hívójel prefix CA-CE, XQ-XR, 3G
ITU zóna 14, 16
CQ zóna 12

Turizmus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Salto del Laja
Image
A Chiléhez tartozó húsvét-szigeti Moai

Főbb látnivalók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mercado Central, Plaza de Armas, Paseo Ahumada, Palacio de la Moneda, Museo de Santiago, Palacio de Bellas Artes.

Chile nemzeti parkjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oltás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Kultúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Pablo Neruda

Oktatási rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális örökség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chile kulturális örökségén elsősorban a szellemi örökségét értjük. A szellemi öröksége a kultúra különböző területeiből tevődik össze (mint például a művészet, iparművészet, táncok, szokások, ünnepségek, gasztronómia, játékok, zene és hagyományok), másodsorban pedig a tárgyi örökségéből, amit Chile egész területén megtalálható építmények, tárgyak és helyszínek alkotnak. Ezek jellege lehet régészeti, építészeti, kézműipari és művészeti, néprajzi, néphagyományi, történelmi, vallási vagy technológiai.

Az 1972-es Egyesült Nemzetek Szervezete [link] által elfogadott, Chilében pedig 1980-ban jóváhagyott “A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló” nemzetközi egyezménynek megfelelően eddig hat helyszín került fel a világörökség listára.

Ezen kívül a chilei “kínai tánc” (baile chino – rituális chilei tánc) is a szellemi kulturális örökségi egyezmény része.

1999-ben bevezették a chilei Kulturális Örökség Napját, ami egyben az Chile kulturális, régészeti, és történelmi örökségének elismeréseként szolgál az ország kulturális, régészeti és történelmi örökségének.

Művészeti élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építészet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képzőművészetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmművészet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti identitás és hagyományok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chile eltérő földrajzi adottságainak köszönhetően, a kulturális jegyek is jelentősen eltérhetnek a különböző régiókban.

Az északi régiót a különböző kultúrák találkozása jellemzi, amelyben egyaránt megtalálhatók az Andok-hegységben élő őshonos népek, valamint a portugál, de elsősorban spanyol gyarmatosítók hatása is. Mindemellett még a vallási ünnepek és hagyományok is fontos szerepet kapnak a térségben, amelyek közül kiemelkedik a Diablada (Dél-Amerika egyik legnagyobb folklór rendezvénye).

Az ország középső részét elsősorban a chilei vidéki hagyományok, valamint a Huaso (cowboyhoz hasonlító chilei lovasok) néven ismert kultúra jellemzi, amely főként a Coquimbo és Biobío régiók közötti területre határolható. Mivel a chilei lakosság nagy része ezen a területen él, az ország kultúráját is hagyományosan ennek a területnek a kultúrájával azonosítják, amely leginkább a Fiestas Patrias (Chile legfontosabb nemzeti ünnepe) ünnepség alatt nyilvánul meg, amit minden évben szeptember közepén rendeznek meg.

Az ország déli részén, Araucanía tartományban, a Mapuche kultúra és hagyományai meghatározók, míg Valdivia, Osorno és Llanquihue tartományokban a német hatás került előtérbe. Ugyanakkor a Chiloé szigetcsoport területén kialakult egy saját hiedelem világgal rendelkező kultúra, amely az őslakos és a spanyol hitvallások keveréke.

Az ausztrál régió is saját identitással rendelkezik, amit a Chiloé szigetekről, Chile középső részéről, valamint a volt Jugoszláviából bevándorlók befolyásoltak. Ez a hatás a Magallanes régióban erőteljes regionalizmus formájában nyilvánul meg.

A Húsvét-sziget egyedülálló kultúrája a polinéz kultúra fejlődésének köszönhető, ugyanis ezen a szigeten évszázadokon keresztül elszigetelten éltek az emberek.

Nemzeti jelképek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chile számos hivatalos nemzeti jelképet tudhat a magáénak.

A chilei belügyminisztérium 1534/1967. számú, az ország nemzeti jelképeiről és használatuk szabályozásáról szóló rendelete egységesítette és rendszerezte a kérdésre vonatkozó különböző jogi és szabályozási normákat. Az I. törvénycikk értelmében Chile nemzeti jelképei a következők: a chilei köztársaság címere, a chilei nemzeti zászló, a kokárda és az elnöki lobogó. Továbbá, ugyanezen törvénycikk jóváhagyta az „Ésszel vagy Erővel” mottó az ország címerébe történő felvételét.

Ezt követően, a Chilei Köztársaság 1980. évi politikai alkotmányának 2. törvénycikke a nemzeti zászlót, a köztársasági címert, valamint a nemzeti himnuszt nemzeti jelképnek nyilvánította. A 22. törvénycikk értelmében pedig a köztársaság összes lakója köteles tisztelni hazáját, valamint annak nemzeti jelképeit. Az állambiztonsági törvény 6. törvénycikke többek között kimondja, hogy bűncselekményt követnek el a közrend ellen, akik nyilvánosan megszégyenítik az ország nevét, a nemzeti zászlót vagy a címert.

Ezeken kívül más nemzeti szimbólumokat is hivatalossá tettek különböző rendeleteken keresztül. 1977. február 24-e óta a chilei harangvirág, más néven a copihue Chile nemzeti virága. Chile nemzeti tánca 1979. november 6-a óta a cueca (chilei cueca). Az Észak-Chilében kinyerhető lazuritot Chile nemzeti kövének nyilvánították 1984. november 23-án, azonban 1993. november 22-e óta a combarbalitát, azaz a Combarbalá tartományban megtalálható féldrágakő díszkalonitot is Chile nemzeti ásványaként tartják számon. A felsoroltakon kívül megemlíthetjük még a chilei rodeót, amit 1962. január 10-től 2014. október 4-ig az ország nemzeti sportjaként tartottak számon, ekkor azonban felváltotta a rayuela, ami leginkább a patkódobáshoz hasonlítható. A rayuela nem csak nemzeti sport, de a nemzet kulturális és világörökségi szimbólumaként is számontartják.

A közhiedelemmel ellentétben az andoki kondorkeselyűt, a chilei villásszarvast és a délfenyőt nem sorolják a nemzeti jelképek közé, pedig mindhárom megtalálható az ország címerén, és kétségkívül Chile természeti kincsei közé tartoznak.

Gasztronómia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chilei konyha jellegzetesen több gasztronómiai hatás kombinációjából alakult ki: egyaránt hatott rá az őslakos falvak táplálkozása, a gyarmatosító Spanyolország gasztronómiája, valamint különböző európai konyhák is. A hagyományos chilei konyhában az egyes tartományok tápanyagait találhatjuk meg, tehát kukoricát, krumplit, paradicsomot, búzát, ezen kívül a különböző húsféléket (sertés, csirke, marha, bárány). A chilei konyha legfontosabb alapanyagai a tenger gyümölcsei, a marhahús, a friss gyümölcsök és a zöldségek.

Image
Santiago de Chile piaca (Mercado de Santiago)

A National Geographic Santiago de Chile piacát (Mercado Central de Santiago) a világ ötödik legjobb piacának nyilvánította. A piacot a chilei kulináris örökség részeként ismerik el. A Restaurant magazin által összeállított A Világ 50 Legjobb Étterme lista részeként 2016-ban 4 chilei étterem is helyet foglalt az 50 legjobb latin-amerikai étterem között, ezek közül egyet pedig a világ 50 legjobb étterme közé soroltak.

Image
Estofado de San Juan

Ételek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
Anticuchos

A leghíresebb étel a lomo a lo pobre, amely egy óriási marhaszelet két tojással és sült hasábburgonyával a tetején. A parillada grillezett belsőségekből és véres hurkából áll. A curanto nevű híres ételt halszeletekből, csirkéből, bárányból, sertésből, marhából és burgonyából készítik.

Ezen kívül Chile hagyományos ételei közé soroljuk a következőket:

  • Ajiaco (csirkés burgonyaleves)
  • Anticuchos (kebabhoz hasonlító húsnyárs, főként marhaszívből
  • Asados (inkább elkészítési módra utal, parázson grillezett húsféléket értenek alatta)
  • Calapurca (búzából vagy kukoricából készített leves, különlegessége, hogy forró kövekkel tálalják, mely jellegzetes sült ízt ad neki)
  • Cancato (paradicsommal, sajttal, hagymával, kolbásszal töltött sült hal)
  • Carbonada (húst, zöldségeket és gyümölcsöt (szőlőt, körtét, barackot) tartalmazó pörkölt szerű étel)
  • Cazuela [egytálétel, amely főként valamilyen húsból (csirke vagy marha leggyakrabban), sütötőkből és krumpliból tevődik össze]
  • Chapalale (chilei kenyér, amelyet két összetevőből készítenek: krumpliből és lisztből)
  • Charquicán (marharagu, régebben lámahúsból készítették)
  • Curanto (inkább elkészítési módra utal, mint konkrét ételre; parázson izzított köveken, levelekkel bélelve és teljesen lefedve sülnek a húsok)
  • Empanadas de pino (darált marhahússal, hagymával, mazsolával, olívabogyóval és főtt tojással töltött empanada)
  • Las humitas (fűszeres kukoricás keverék, párolt kukoricalevélbe töltve)
  • El milcao (krumplis palacsinta)
  • Paila marina (kagyló pörkölt)
  • Pantruca (nokedliszerű tésztaétel)
  • Pastel de chochlo (marha és kukoricaragu)
  • Pastel de papa (krumplis és darált marhahúsos pite)
  • Porotos granados (bab alapú pörkölt/főzelék)
  • El pulmay (serpenyőben készült curanto)
  • Tomaticán (hagyományos chilei pörköltféleség hússal, paradicsommal, hagymával és kukoricával).

Chile hagyományos desszertjei közé sorolható az alfajores nevű desszert (tejkaramella-krémes omlós keksz), az el manjare (házi tejkaramella-krém), valamint a mote con huesillo (frissítő alkoholmentes barackos ital).

Italok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chilei borok nevezetesek. A vörösborok közül a legkiemelkedőbb a Cabernet Sauvignon, a Carménére, a Merlot, a fehérborok közül pedig a Chardonnay és a Sauvignon Blanc. Hagyományos nemzeti italok még a chicha és a chilei pisco (borpárlat).

A pisco sour brandyből, citromléből, tojásfehérjéből és porcukorból készült koktél.

Ünnepek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017-es nemzeti ünnepek:

hónapnapnévhelyi névmegjegyzés
Január1ÚjévAño Nuevo
2ÚjévAño NuevoAz Újév 2. napja
Februárnincs ünnep
Március
Április14NagypéntekViernes Santo
15NagyszombatSábado Santo
19Censo abreviado 2017
Május1A munka ünnepeDía del Trabajo
21Haditengerészeti napDía de las Glorias NavalesMegemlékezés az Iquique-i csatáról
Június7Arica-i csata emléknapjaAsalto y Toma del Morro de AricaHelyi ünnep
26Szt. Péter és Pál ünnepeSan Pedro y San Pablo
Július2Elecciones primarias presidenciales y congresistas
16Karmel-hegyi miasszonyunkVirgen del Carmen2007-től ünnepelve, az Úrnapja helyett.
Augusztus10Szent LőrincSan Lorenzo de TarapacáHelyi ünnep
Nemzeti BányásznapDía del MineroHelyi ünnep
15NagyboldogasszonyAsunción de la Virgen
20Bernardo O'Higgins születésének ünnepeNacimiento del Prócer de la IndependenciaHelyi ünnep - A felszabadító születése
Szeptember18Nemzeti ünnepFiestas Patriasa függetlenség napja - 1810
19A Hadsereg NapjaDía de las Glorias del Ejército
Október9Kolumbusz-napDía del Descubrimiento de Dos MundosKözismert neve Día de la Raza vagy korábbi neve Aniversario del Descubrimiento de América.
27A reformáció napjaDía Nacional de las Iglesias Evangélicas y Protestantes2008-tól ünnepelve.
November1MindenszentekDía de Todos los Santos
19Elecciones presidencial, congresistas y regionales2017-es választási ünnep
December8Szeplőtelen fogantatás ünnepeInmaculada Concepción
17Segunda vuelta de la elección presidencial2017-es választási ünnep
25KarácsonyNavidad / Natividad del Señor

Sport

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
A Nemzeti Stadion, Santiago

Olimpia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpiai játékok során kétszer hangzott fel eddig a chilei himnusz, mindkettő az athéni játékokon, 2004-ben. A legeredményesebb sportág a tenisz.

Bővebben: Chile az olimpiai játékokon

Labdarúgás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chilei labdarúgó-válogatott igen eredményes. Többször is álltak dobogón a bajnokságok során, de eddig még nem nyertek világbajnoki címet.

Világbajnokság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Copa América kupa

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pánamerikai játékok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "datosmacro.expansion.com/paises/chile".
  2. ↑ Worldometers
  3. ↑ Worldometers 2025
  4. 1 2 https://countryeconomy.com/gdp/chile
  5. ↑ https://tradingeconomics.com/chile/gdp-per-capita-ppp
  6. ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  7. ↑ "International Organizations and Groups". The World Factbook (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. október 11..
  8. ↑ "World Bank Country and Lending Groups – World Bank Data Help Desk". datahelpdesk.worldbank.org. Hozzáférés: 2022. július 6..
  9. ↑ "Wayback Machine" (PDF). web.archive.org. 2013. június 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. július 6.. {{cite web}}: Cite uses generic title (súgó)
  10. ↑ "Human and income poverty: developing countries". UNDP. 2009. február 12. dátummal az eredeti címről archiválva.
  11. ↑ "Democracy Index 2010" (PDF). Hozzáférés: 2022. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  12. ↑ "Transparency 2021 results". Hozzáférés: 2022. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  13. ↑ Team, Cascada. "30 Things You Didn't Know About Chile!". www.cascada.travel (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 8.. The origin of the name "Chile" may come from the indigenous Aimara word "chili", meaning "where the land ends." It could also be based on the Mapuche imitation of a bird call which sounds like "cheele cheele." {{cite web}}: line feed character in |quote= at position 112 (súgó)
  14. 1 2 3 4 "Environment - Chile". www.nationsencyclopedia.com. Hozzáférés: 2024. augusztus 3..
  15. ↑ rganisation for Economic Co-operation and Development (2016. július 21.). "OECD Environmental Performance Reviews: Chile 2016". KeAi Publishing. Hozzáférés: 2022. szeptember 1..
  16. ↑ Ramos Miranda, Natalia A. (2020. december 22.). "In Chile's polluted 'sacrifice zones,' residents seek respite in new constitution". KeAi Publishing. Hozzáférés: 2022. szeptember 1..
  17. 1 2 3 Zubkova, Marketa (2008. október 10.). "Current Issues in the Chilean Mining Sector" (PDF). SDSG. 2016. augusztus 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2024. augusztus 3..
  18. ↑ Éva, Vidacs (2024. május 10.). "Egészen döbbenetes méretű szeméthegy, a Holdról is látszik". index.hu. Hozzáférés: 2024. augusztus 3..
  19. 1 2 Garcia-Chevesich, Pablo A.; Alvarado, Sergio; Neary, Daniel G.; Valdes, Rodrigo; Valdes, Juan; Aguirre, Juan José; Mena, Marcelo; Pizarro, Roberto; Jofré, Paola; Vera, Mauricio; Olivares, Claudio (2014. április). "Respiratory disease and particulate air pollution in Santiago Chile: Contribution of erosion particles from fine sediments" (PDF). Environmental Pollution. 187: 202–205. doi:10.1016/j.envpol.2013.12.028. PMID 24485904.
  20. ↑ "Zona de Sacrificio: Puerto de Ventana Puchuncaví – Región de Valparaiso" (spanyol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 3..
  21. ↑ "Chile: Nearly 40 years on, still no remedy for victims of Swedish toxic waste – UN experts". Hozzáférés: 2024. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  22. ↑ Bayramoğlu, Gülay (2006. október 1.). "Biosorption of mercury(II), cadmium(II) and lead(II) ions from aqueous system by microalgae Chlamydomonas reinhardtii immobilized in alginate beads". International Journal of Mineral Processing. 81 (1): 35–43. doi:10.1016/j.minpro.2006.06.002. ISSN 0301-7516. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  23. 1 2 3 Vécsey Zoltán: Dél-Amerika, 1974
  24. ↑ "Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19" (PDF). 2009. december 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. március 26..
  25. ↑ SOCIAL IDENTITY Marta Fierro Social Psychologist.
  26. ↑ "massive immigration of European Argentina Uruguay Chile Brazil" (PDF). 2009. február 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 28..
  27. ↑ "Latinoamerica" (PDF). 2009. március 18. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. március 26..
  28. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=CL
  29. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/chile/gdp-growth-annual
  30. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=CL&view=chart%2C
  31. 1 2 https://countryeconomy.com/national-debt/chile
  32. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/chile/inflation-cpi
  33. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/chile/employment-rate
  34. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/chile/unemployment-rate
  35. ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/chile
  36. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/chile/wage-growth
  37. 1 2 3 https://hu.tradingeconomics.com/chile/indicators
  38. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/chile/sales-tax-rate
  39. ↑ "World Economic Outlook Database October 2024". World Economic Outlook Database (angol nyelven). 2023. {{cite web}}: Unknown parameter |abruf= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |hrsg= ignored (|publisher= suggested) (súgó)
  40. 1 2 "Archivált másolat". 2015. november 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 3.. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  41. ↑ Omnilineas website
  42. ↑ Chile’s Top 5 Major Ports

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chile című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Chile
A Wikimédia Commons tartalmaz Chile témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Chile&oldid=29161229”