Lezha
| Lezha | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Alapítás éve | I.e. 385 | ||
| Polgármester | Fran Frrokaj (PD) | ||
| Irányítószám | 4501 – 502 | ||
| Körzethívószám | (+355) 0215 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 14 687 fő (2023)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 10 m | ||
| Időzóna | |||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Lezha weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lezha témájú médiaállományokat. | |||
Lezha (olaszul: Alessio, törökül: Leş) kisváros Albánia északnyugati részén, az azonos nevű Lezha kerület székhelye, egyúttal püspöki székhely. Lakosainak száma 14 687 fő (2023).[1]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Albánia északnyugati részén, a tengerparti síkságon, a Drin folyó egyik mellékága mentén, az Adriai-tengertől mindössze pár kilométerre fekszik. A város közvetlen környezete, az erdőfoltok, a lagúnás-dűnés partvidék több mint 1000 hektáron természetvédelmi védelmet élvez: 135 madár- és 58 halfajt tartanak itt nyilván.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az i. e. 8. század óta lakott illír település helyén i. e. 385-ben a görögök alapítottak gyarmatvárost Lisszosz néven. A települést i. e. 213-ban időszakosan meghódította V. Philipposz, Makedónia királya. Az i. e. 1. században Iulius Caesar parancsára megerősítették a települést, de a hadmozgások a későbbiekben elkerülték az erődített várost. Több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Lezha ismét történelmi események helyszíne legyen. 1444-ben itt ült össze a Lezhai Liga, amelynek során Szkander bég meggyőzte az egymással viszálykodó albán törzseket, hogy egyesítsék erőiket az Oszmán Birodalom elleni függetlenségi harcban. A nagy nemzeti hős negyedszázaddal később, 1468-ban itt is halt meg és a helyi Szent Miklós-székesegyházban temették el. A templomot ugyan a törökök 1478-ban elpusztították, de Szkander bég sírja ma is látogatható.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 2011 | 15 510 |
| 2023 | 14 687 |
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 272. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Censi i popullsisë dhe banesave në Shqipëri 2023 – Qarke/Bashki" (PDF). Institute of Statistics.

