POWER4
| POWER4 | |
| Gyártás | 2001-től |
| Tervező | IBM |
| Max CPU órajel | 1,1 GHz – 1,9 GHz |
| Gyártás technológia méret | 180 nm, 130 nm |
| Utasításkészlet | PowerPC |
| Architektúra | PowerPC (PowerPC v.2.00/01) |
| Magok száma | 2 |
| L1 gyorsítótár | 64+32 KiB/mag |
| L2 gyorsítótár | 1,41 MiB/csip |
| L3 gyorsítótár | 32 MiB csipen kívül |
| Alkalmazása | RS/6000 és AS/400 szerverek |
| Előd | POWER3, RS64 |
| Utód | POWER5 |
A Wikimédia Commons tartalmaz POWER4 témájú médiaállományokat. | |
| POWER, PowerPC és Power ISA architektúrák |
|---|
| NXP (volt Freescale és Motorola) |
| IBM |
|
| IBM-Nintendo együttműködés |
| Egyéb |
| Kapcsolódó hivatkozások |
|
A POWER4 egy IBM fejlesztésű 64 bites mikroprocesszor, mely a 64 bites PowerPC és PowerPC AS utasításkészlet-architektúrákat implementálja. 2001-ben jelent meg, a POWER3 és RS64 mikroprocesszorokat követte. Az RS/6000 és AS/400 számítógépekben alkalmazták. Ezzel a processzorral véget ért az RS64 PowerPC-típusú mikroprocesszorok fejlesztése az AS/400 számára. A POWER4 egy többmagos mikroprocesszor, egyetlen lapkán két magot tartalmaz és ez az első ilyen felépítésű nem-beágyazott mikroprocesszor.[1] A POWER4 csip volt az első kereskedelemben kapható multiprocesszor-csip.[2] Az eredeti POWER4 órajelfrekvenciája 1,1 és 1,3 GHz volt, míg egy továbbfejlesztett verziója, a POWER4+ már elérte az 1,9 GHz-es órajel-frekvenciát. A PowerPC 970 a POWER4 egy származéka.
Funkcionális elrendezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A POWER4-nek egy egyesített második szintű gyorsítótára van, mely három egyenlő részre van osztva. Mindegyiknek megvan a saját független L2 vezérlője, ami képes ciklusonként 32 bájt adat (256 bit) betöltésére. A mag-csatolóegység (Core Interface Unit, CIU) csatlakoztatja az egyes L2 vezérlőket mind az adat-, mind az utasítás-gyorsítótárhoz mindkét processzorban. A nem gyorsítótárazható (NC) egység felelős az utasítás-szerializációs funkciókért és a nem gyorsítótárazható műveletek végrehajtásáért a tártopológiában. A processzornak van egy harmadik szintű gyorsítótár-vezérlője is, de az ehhez tartozó tényleges memória csipen kívüli. A GX-sínvezérlő vezérli a be/kimeneti eszközök kommunikációját, amihez két 4 bájt széles GX sín csatlakozik, az egyik a bejövő, a másik a kimenő forgalom számára. A Fabric Controller egyfajta összeköttetés-vezérlő, azaz a sínek hálózatát kontrolláló mestervezérlő; ez felügyeli mindkét L1/L2 vezérlő kommunikációját, a POWER4 csipek közötti {4 utas, 8 utas, 16 utas, 32 utas} és a POWER4 MCM-ek közötti kommunikációt. Rendelkezésre áll egy nyomkövető és hibakereső egység (Trace-and-Debug), mely ellátja a First Failure Data Capture (első hiba adatrögzítés) funkciót. A csomagban van még egy beépített önteszt funkció (Built In Self Test, BIST) és egy teljesítményfigyelő egység (PMU). A bekapcsolási reset (POR) támogatott.
Végrehajtóegységek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A POWER4 egy szuperskalár mikroarchitektúrát valósít meg, melyet magas frekvenciájú spekulatív sorrenden kívüli végrehajtás jellemez, nyolc független végrehajtó/műveleti egység használatával. Az egységek a következők: két lebegőpontos egység (FP1-2), két betöltő-tároló egység (LD1-2), két fixpontos egység (FX1-2), egy elágazáskezelő egység (BR) és egy feltételregiszter egység (CR). Ezek a végrehajtóegységek legfeljebb nyolc műveletet képesek befejezni órajelciklusonként (a BR és CR egységeket kivéve):
- minden lebegőpontos egység egy összevont szorzás-összeadás utasítást képes befejezni órajelciklusonként (két művelet),
- minden betöltő-tároló egység egy utasítást képes befejezni órajelciklusonként,
- minden fixpontos egység egy utasítást képes befejezni órajelciklusonként.
A futószalag szakaszai a következők:
- elágazás-előrejelzés
- utasítás-lehívás
- dekódolás, feltörés és csoportalakítás
- csoport-kiküldés és utasításkibocsátás
- a betöltő-tároló egység működése
- Load Hit Store
- Store Hit Load
- Load Hit Load
- utasítás-végrehajtási futószalag
Többcsipes konfiguráció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A POWER4 konfigurációi többcsipes modulokban (multi-chip module, MCM) is megjelentek. Ezekben egy MCM négy POWER4 lapkát tartalmaz egy tokban és max. 128 MiB osztott L3 ECC gyorsítótárat a modulban (a processzorhoz képest külső memória).
Műszaki adatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| órajel, GHz | 1,3 GHz | |
| áramfelvétel | 115 W | 1,5 V 1,1 GHz-en |
| tranzisztorok száma | 174 millió | |
| kapuhossz | 90 nm | |
| kapu oxid | 2,3 nm | |
| fémréteg | sűrűség | vastagság |
| M1 | 500 nm | 310 nm |
| M2 | 630 nm | 310 nm |
| M3-M5 | 630 nm | 420 nm |
| M6(MQ) | 1260 nm | 920 nm |
| M7(LM) | 1260 nm | 920 nm |
| dielektrikum | ~4,2 | |
| Vdd | 1,6 V |
POWER4+
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A POWER4+ a POWER4 egy javított verziója, maximális órajele 1,9 GHz. 184 millió tranzisztort tartalmaz, mérete 267 mm², és 0,13 µm-es SOI CMOS folyamattal gyártották nyolcrétegű réz fémezéssel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "IBM's Server Processors: The RS64 and the POWER". The CPU Shack Museum. 2011. január 24. Hozzáférés: 2015. április 17..
- ↑ William Stallings, Computer Organization and Architecture, Seventh Edition, -pp 44
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a POWER4 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Power4 Focuses on Memory Bandwidth". (6 October 1999). Microprocessor Report
- "IBM's Power4 Unvieling Continues". (20 November 2000). Microprocessor Report
- "POWER4 System Microarchitecture" (PDF). IBM. 2013. november 7. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 7..
- J. M. Tendler, J. S. Dodson, J. S. Fields, Jr., H. Le, and B. Sinharoy (2002). "POWER4 system microarchitecture". IBM Journal of Research and Development. 46 (1): 5–26. doi:10.1147/rd.461.0005. ISSN 0018-8646. Hozzáférés: 2006. július 21..
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - J. D. Warnock, J. M. Keaty, J. Petrovick, J. G. Clabes, C. J. Kircher, B. L. Krauter, P. J. Restle, B. A. Zoric, and C. J. Anderson (2002). "The circuit and physical design of the POWER4 microprocessor". IBM Journal of Research and Development. 46 (1): 27–52. doi:10.1147/rd.461.0027. ISSN 0018-8646. Hozzáférés: 2006. július 21..
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)