Ugrás a tartalomhoz

Csilin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csilin (吉林省
Jílín Shěng)
Image
Rövidítés:
pinjin rövidítés:
Név eredeteA mandzsu girin ula kifejezésből, jelentése: a folyó mentén
Közigazgatás
OrszágImage Kína
Közigazgatási szinttartomány
SzékhelyCsangcsun
Prefektúrák (地区)9
Megyék (县)60
Járások (乡)1006
A KKP tartományi bizottságának titkáraWang Yunkun
KormányzóWang Min
Terület187 400 km²,
13. a rangsorban
ISO 3166-222
Népesség
Teljes népesség24 073 453 fő (2020)[1]
Népsűrűség145 fő/km²
Főbb nemzetiségekHan – 91%
Koreai – 4%
Mandzsu – 4%
Mongol – 0,6%
Huj – 0,5%
GDP 2004
GDP295,8 milliárd CNY,
20. a rangsorban
GDP per fő10 900 CNY,
14. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Csilin weboldala
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Csilin témájú médiaállományokat.

Csilin (egyszerűsített kínai írással 吉林省, pinjin átírással Jílín Shěng) Kína egyik északkeleti tartománya. Székhelye Csangcsun.

Északról Hejlungcsiang tartomány, keletről a Tengermelléki határterület (Oroszország), délkeletről Raszon, Észak-Hamgjong, Rjanggang és Csagang tartományok (Észak-Korea), délnyugatról Liaoning tartomány, nyugatról pedig Belső-Mongólia határolja.

Északnyugaton a Északkelet-kínai-alföldhöz tartozó síkság húzódik. Délkeleten a Csangpaj hegység található, melynek legmagasabb pontja a Pektu-hegy (2593 m) a kínai-koreai határon.

Fő folyói délkeleten a Jalu és a Tumen határfolyók, délnyugaton a Tungliao és a Liao egyéb mellékfolyói, északon pedig a Szungari (Szunghua) és a belé torkolló Nonni (Non), amelyek az Amur mellékfolyói.

Éghajlata mérsékelt övezeti monszun.

Ez a terület sokáig nem számított Kína részének. Különböző koreai királyságok terjesztették ki rá hatalmukat. Kínával először a hódító nomád népek révén került egy államba. Így uralkodott területén a dzsürcsi Csin-dinasztia, majd a mongol Jüan-dinasztia. A mandzsu Csing-dinasztia idején a terület katonai kormányzójának hatalma a Japán-tengerig terjedt, tehát magába foglalta a mai orosz Tengermelléki határterületet is. A han kínaiak bevándorlását szigorúan korlátozták.

A Csing-dinasztia 1860-ban kénytelen volt átadni a Tengermelléket Oroszországnak. Ekkor engedélyezték kínaiak számára a nagyobb arányú betelepülést. A 20. század elejére már kínai volt a lakosság túlnyomó többsége.

1932-ben a tartomány területe része lett Mandzsukuo japán bábállamnak. A második világháború végén a Szovjetunió Vörös Hadserege szállta meg. A volt Mandzsukuo más részeihez hasonlóan a szovjetek itt is a kínai kommunistáknak adták át a hatalmat, akik Mandzsúriából kiindulva meghódították egész Kínát a kínai polgárháborúban.

A mai tartomány határait 1950-ben határozták meg. A kulturális forradalom idején további területeket csatoltak hozzá Belső-Mongóliából, de ezeket később visszaadták Külső-Mongóliának.

A tartomány fontos nehézipari központ. Abban az időben is súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött, amikor Kína többi területén gyors fejlődést éltek át.

2010
27 462 297
2020
24 073 453
Image
Csilin tartomány térképe
Image
Csilin tartomány domborzati térképe

Csilin tartomány egy altartományi szintű városra, 7 prefektúrai szintű városra és egy autonóm prefektúrára van felosztva (zárójelben a név egyszerűsített kínai írással és annak pinjin átírásával szerepel):

Altartományi szintű város:

Prefektúraszintű városok:

Autonóm prefektúra:

  • Jenpien (延边朝鲜族自治州, Yánbiān Cháoxiǎnzú Zìzhìzhōu)
  1. Tabulation on 2020 China Population Census by County

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]