Hajnan
| Hajnan () (海南省 Hǎinán Shěng) | |
| Rövidítés: 琼 / 瓊 pinjin rövidítés: Qióng | |
| Név eredete | 海 hǎi – tenger 南 nán – dél |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Közigazgatási szint | tartomány |
| Székhely | Hajkou () |
| Prefektúrák (地区) | 2 |
| Megyék (县) | 20 |
| Járások (乡) | 218 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Wang Xiaofeng |
| Kormányzó | Wei Liucheng |
| Terület | 33 920 km², 28. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 081 232 fő (2020)[1] |
| Népsűrűség | 241 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Han – 83% Li – 16% Hmong – 0,8% Zhuang – 0,7% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 76,94 milliárd CNY, 28. a rangsorban |
| GDP per fő | 9410 CNY, 16. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Hajnan () weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnan témájú médiaállományokat. | |
Hajnan () (kínai írással 海南 ⓘ, pinjin átírással Hǎinán ()) a Kínai Népköztársaság legkisebb tartománya, mely az ország déli partjai mellett fekvő szigetcsoporton terül el. A szigetcsoport legnagyobb szigete szintén a Hajnan () nevet viseli. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Hajkou ().
Földrajz és éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hajnan () szigetét egy mindössze 15–30 km széles, a negyedidőszakban keletkezett geológiai törés során létrejött Hajnani-szoros () választja el észak felé a szárazföldtől, a vulkáni eredetű Lejcsou-félszigettől (). A sziget délnyugati részén az 1867 m-ig magasodó Vucsi-hegység () terül el, amely a kréta korban keletkezett gránitintrúziók szétágazó vonulataiból áll. Északkeleten a szomszédos félsziget vulkáni övezetének folytatásaként bazaltlávadómok és -kúpok emelkednek. A hegyvidékek mellett parti síkságok terülnek el, a partokat a tengerben korallzátonyok követik.[2]
Éghajlata trópusi monszun jellegű, hosszú, csapadékos nyárral és rövid, száraz téllel. A januári középhőmérséklet 10-15 °C. A júliusi középhőmérséklet 25-28 °C, magas relatív páratartalommal. Az évi csapadék 1400–2000 mm között mozog.[3]
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget őslakói a li néphez tartoznak. E nép – hagyományai szerint – maga is kínai eredetű, de ősidők óta a szigeten él. A szigetre a kínai államok a három királyság (kb. 3. század) időszakában terjesztették ki hatalmukat. A 10. századtól folyik a kínaiak betelepedése a közeli kínai tartományokból. Az őslakókat a sziget középső és déli vidékeire szorították vissza. A 18. században történt a lik nagyarányú felkelése a kínai uralom ellen. Ennek leverésére a központi kormány miao zsoldosokat bérelt. Utódaik ma a sziget nyugati hegyvidékén élnek.
Az 1930-as, 1940-es években erős kommunista partizánmozgalom harcolt a japán megszállás ellen. A megtorlások következtében a férfilakosság harmada elpusztult.
A sziget hagyományosan Kuangtung () tartomány része volt. 1950-ben a tartományon belül különleges státusza lett, majd 1988-ban önálló tartománnyá szervezték.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 8 671 518 | 9 171 300 | 10 081 232 |
| 2010 | 2016 | 2020 |
Csengmaj () megye lakóinak a leghosszabb a várható élettartama Kínában.[4]
Közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hajnan közigazgatási felosztása némileg eltér a többi kínai tartományétól, a tartomány legtöbb megyéje közvetlenül a tartományi szint alatt működik, nem pedig valamely prefektúra részeként. Hajnan 4 prefektúra szintű városra és 15 prefektúrába nem sorolt megyére van felosztva (zárójelben a név egyszerűsített kínai írással és annak pinjin átírásával szerepel):
|
Autonóm kerületek:
|
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vencsangban () űrközpont működik.
- Hajkou () belvárosa
- Hsziujing () kikötő Hajkouban ()
- Hosszú Menetelés–5 típusú rakéta a vencsangi űrközpontban
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ Ázsiaföldr 169. o.
- ↑ Ázsiaföldr 170. o.
- ↑ Mi a csengmaji százévesek titka? – Hirek.sk, 2013. július 21.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215
