Dragove
| Dragove | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sali |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 285 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 18 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 07′, k. h. 14° 56′44.116667°N 14.933333°EKoordináták: é. sz. 44° 07′, k. h. 14° 56′44.116667°N 14.933333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dragove témájú médiaállományokat. | |
Dragove falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zárától légvonalban 24 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 27 km-re, közúton 33 km-re északnyugatra a Dugi-sziget északnyugati részén, egy kis termékeny mező szélén, a Bokašin-öböltől mintegy négyszáz méterre fekvő magaslaton Brbinj és Božava között fekszik. Határában az északkeleti part előtt fekszenek a Tatišnjak, Veliki Planatak és Mali Planatak, valamint a Magarčić nevű kis szigetek, míg a délnyugati part közelében található a Mežanj-szigetecske a vele szemben fekvő Veli Žal nevű homokos stranddal. Közvetlenül a falumellett halad el az egész szigetet hosszában átszelő 109-es számú főút. Magas fekvéséből adódóan szép kilátás nyílik innen a környező szigetekre és a már a középkortól említett Dubovicai boldogasszony templomra, amely Mária-ünnepeken népszerű zarándokhelye volt a környező falvak lakosságának.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dragove neve a „draga” főnévből (jelentése hegyek közötti völgy) ered. Ez a völgy ma is szépen látszik, mivel itt a dragovei mezőtől délre halad az aszfaltozott út Božava felé. Itt volt régen birtoka a zárai Drago családnak, így hát az is lehet, hogy a falu róluk kapta a nevét. Biztosan tőlük ered az 1359-től több forrásban is előforduló “Dragove njive” (Drago földjei) helynév is.[2] Környéke már a római korban is lakott volt, amint azt a Dumbovice nevű domb alatti római épületmaradványok is igazolják. A horvát falu a 14. századtól szerepel az írott forrásokban, de ennél biztosan sokkal régebbi, hiszen plébániatemplomát a 12–13. századra keltezik.[2] A régi egyházi sematizmusok megjegyzik, hogy Dragove népe a szarajevói püspökség területén fekvő boszniai Vidovče faluból települt be ide.[2] Területe a 14. században a Drago család birtoka volt, akiktől a 15. században a szintén zárai Salomoni család vásárolta meg. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 219, 1910-ben 323 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A népesség nagyarányú csökkenése az 1970-es években megindult kivándorlás (főként Amerikába és Ausztráliába) miatt történt. A falunak 2011-ben 36 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 219 | 500 | 221 | 285 | 352 | 323 | 392 | 333 | 381 | 370 | 332 | 311 | 78 | 139 | 42 | 36 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Lénárd tiszteletére szentelt plébániatemploma a 12. vagy a 13. században épült egy szép kilátást nyújtó magaslaton. Egyhajós épület, homlokzata előtt zömök harangtoronnyal, rajta gúla alakú toronysisakkal. Az eredeti templomnak három oltára volt és többször (1850-ben, 1938-ban) megújították. A Kármelhegyi boldogasszony szobra a lukai Ive Šutrin fogadalmi ajándéka. Egy időben szolgálatát Božaváról látták el. Amint azt az 1603-as egyházi vizitáció alkalmával megjegyzik a hívek oda jártak át Húsvétkor áldozni, mivel Dragovén nem őriztek eucharisztiát.[2] Anyakönyveit 1684-óta vezetik. A temető a templom körül található. A plébániaház 1855-ben épült.
- A falutól két kilométerre, a nyugati oldalon található a 131 méter magas Dubovica-domb. A dombon a 15. század elején fogadalmi templomot építettek a Kisboldogasszony tiszteletére, amelyet 1420-ban említenek először. A fehérre meszelt falú Mária-kegyhely képét a nép Dubovicai boldogasszonynak nevezi. A templomot később 1674-ben említi egy okirat. A homlokzat feletti harangtornyot 1737-ben építették. A templom mai formáját 1903-ban nyerte el és 1919. július 10-én szentelte fel újra dr. Vinko Pulišić zárai érsek.[2] Mai márvány oltárát 1861-ben építették. A régi Boldogasszony képet rossz állapota miatt 1938-ban újra cserélték, majd később a régi képet is restaurálták Zágrábban és ma Zárában az egyházművészeti emlékek állandó kiállításán látható. Az oltár 1961-ben felszentelt új domborműve Mile Wood szobrászművész munkája Máriát gyermekként ábrázolja összetett kezekkel fehér ruhában, kék övvel, körülötte 12 arany csillagból álló koszorúval. Feje felett angyalok arany koronát tartanak. A korona felett kereszt magasodik, amely egyúttal az oltár keresztje is.[2] A templom minden év Kisboldogasszony és Nagyboldogasszony ünnepén nagy zarándoklat helyszíne. A zarándokhely népszerűségéről tanúskodik a templomban látható számos fogadalmi ajándék.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sali község hivatalos oldala (horvátul)
- Dugi otok turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - 1 2 3 4 5 6 Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Dragove (Dragove története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 25..
