Ugrás a tartalomhoz

Barnag

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barnag
A németbarnagi római katolikus (balra) és a magyarbarnagi református templom
A németbarnagi római katolikus (balra) és a magyarbarnagi református templom
Barnag címere
Barnag címere		 Barnag zászlaja
Barnag zászlaja
Közigazgatás
OrszágImage Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Szilágyiné dr. Kósa Anikó (független)[1]
Irányítószám8291
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség103 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
Image é. sz. 46° 58′ 49″, k. h. 17° 44′ 55″46.980400°N 17.748550°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 49″, k. h. 17° 44′ 55″46.980400°N 17.748550°E
Barnag (Veszprém vármegye)
Barnag
Barnag
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Barnag témájú médiaállományokat.

Barnag (németül: Barnig) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Image
A település és környékének térképe

A település a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre. Központján csak a 73 113-as út húzódik végig (amely innen nyugat felé továbbhaladva Vöröstón át Mencshely külterületéig vezet), de külterületének keleti részét egy rövid szakaszon a 7307-es út, határszélét pedig északon a 77-es főút is érinti.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu nevét említő legrégibb, 1284-ből fennmaradt okirat szerint Barnagon egymás mellett álltak a Gatal nemzetségbeli Péter fia III. Gatal és Gatalon fiainak házai.

Egy későbbi, 1384. december 6-ai keltezésű oklevél szerint Nagy Lajos király lánya, Mária királynő engedélyezte az udvari étekfogó mesternek, Vezsenyi Lászlónak, hogy a családi birtokra, Barnag–Szabadhegyre "várat avagy erősséget vagy más erődítményt létesítsen és építsen, és azt a maga és összes utódai és örökösei számára örökre fenntartsa mások jogának sérelme nélkül…”. A vár fel is épült, romjait, melyek ma is láthatók a falutól délkeleti irányban, Zádor-vár (Pusztavár) néven ismerik, de nem a Barnag határában fekvő Szabadhegyre épült, hanem a veszprémi káptalan Péczel nevű birtokára. Ebből pereskedés támadt, melynek végén a Vezsenyi családnak el kellett hagynia a várat, s az évszázadokig gazdátlan maradt.

Barnag a török időkben elnéptelenedett. Újratelepítésére a 18. század első felében került sor. Magyarbarnagot és Németbarnagot 1947-ben egyesítették.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Szegedi András (független)[3]
  • 1994–1998: Szegedi András (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss Gábor (független)[5]
  • 2002–2006: Antal Gyuláné (független)[6]
  • 2006–2010: Kulcsár Miklós Sándor (MDF)[7]
  • 2010–2014: Kulcsár Miklós Sándor (független)[8]
  • 2014–2016: Kulin Miklós György (független)[9]
  • 2016–2019: Horváth Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Horváth Zoltán (független)[11]
  • 2024– : Dr. Szilágyiné dr. Kósa Anikó (független)[1]

A településen 2016. december 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
132
131
128
119
121
94
98
103
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98,5%-a magyarnak, 15% németnek, 6% cigánynak, 6% románnak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 22,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% németnek, 0,8% cigánynak, 0,8% ruszinnak, 5,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,5% volt római katolikus, 19,8% református, 4,1% görögkatolikus, 1,7% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (22,3% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Barokk műemlék-kálvária és egy középkori kápolna
  • Szent Márton római katolikus templom (XVIII. sz.)
  • Református templom
  • Mezítlábas mendegélő és kerékpáros pihenőpark
  • Helytörténeti kiállítás
  • Zádor-vár

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1900–1901.
  • Zalai okmánytár I. 95.
  • Hazai Okmánytár IV. 68.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Barnag települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 1..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ "Barnag települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  4. ↑ "Barnag települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
  5. ↑ "Barnag települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 29..
  6. ↑ "Barnag települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 29..
  7. ↑ "Barnag települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 29..
  8. ↑ "Barnag települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 20..
  9. ↑ "Barnag települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 19..
  10. 1 2 "Barnag települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2016. december 4. Hozzáférés: 2020. június 23..
  11. ↑ "Barnag települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 24..
  12. ↑ "Időközi helyi önkormányzati választások" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2016. Hozzáférés: 2020. június 23..
  13. ↑ Barnag Helységnévtár
  14. ↑ Barnag Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Barnag a Via Sancti Martini honlapján
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barnag&oldid=28852427”