Szentimrefalva
| Szentimrefalva | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zalavölgyi László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8475 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 169 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 04′ 26″, k. h. 17° 16′ 50″47.073769°N 17.280661°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 26″, k. h. 17° 16′ 50″47.073769°N 17.280661°E | |||
 Szentimrefalva
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Szentimrefalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentimrefalva témájú médiaállományokat. | |||
Szentimrefalva (1908-ig Sárosd) község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sümegtől északra, Devecsertől nyugatra, Pápától délnyugatra, Veszprémgalsa délkeleti szomszédjában fekvő település. Főutcája a Csabrendektől Nemeskeresztúrig húzódó 7325-ös út.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szentimrefalva Árpád-kori település. Nevét az oklevelek először Villa Sarusd illetve Szentimresárosd néven említették, a Szentimrefalva nevét csak 1908-ba kapta, de Szent Imre tiszteletére emelt templomát már 1322-ben említették.
A 16. században a róla elnevezett Sárosdi család és a nagybirtokos Csóron családok voltak a földesurai, birtokrészük később az Eszterházyakra szállt. 1542-ben az Oszterhuber család vízimalma a Sárosd-vize nevű patakon állt, 1672-ben már puszta malomként említették.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Zalavári Józsefné (független)[3]
- 1994–1998: Zalavári Józsefné (független)[4]
- 1998–2002: Zalavári Józsefné (független)[5]
- 2003–2006: Csonka Sándor (független)[6]
- 2006–2010: Csonka Sándor (független)[7]
- 2010–2014: Csonka Sándor (független)[8]
- 2014–2019: Zalavölgyi László (független)[9]
- 2019–2024: Zalavölgyi László (független)[10]
- 2024– : Zalavölgyi László (független)[1]
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, jelölt hiányában.[11][12] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. május 11-én tartották meg, négy jelölt részvételével.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus templomának félköríves szentélye, diadalíve és a szentélynél szélesebb hajója középkori eredetű. A középkori eredetet támasztja alá az is, hogy Szent Imre tiszteletére szentelték, valamint, hogy a mai faluképnek megfelelő út éles kanyarral kénytelen megkerülni a templom szentélyét.
- 1788-ban épült temploma az egykori fatemplom helyére épült, ma már műemlék, melyet az 1788. évi vizitáció szerint a falu népe építtetett, illetve fejezett be 1758 körül.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 202 | 193 | 195 | 160 | 166 | 160 | 166 | 169 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,6%, református 2%, felekezeten kívüli 5% (15,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 66,3% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[14]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Szentimrefalva települési választás eredményei" (html) (agyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 26..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link) - ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Szentimrefalva települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Szentimrefalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 6..
- ↑ "Szentimrefalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 19..
- 1 2 "Szentimrefalva települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. május 11. Hozzáférés: 2020. május 26..
- ↑ "Szentimrefalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 19..
- ↑ "Szentimrefalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 26..
- ↑ "Szentimrefalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 6..
- ↑ "Szentimrefalva települési választás eredményei" (html) (agyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 10..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link) - ↑ "Szentimrefalva települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 19..
- ↑ "Időközi önkormányzati választások 2003-ban" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. Hozzáférés: 2020. május 26..
- ↑ Szentimrefalva Helységnévtár
- ↑ Szentimrefalva Helységnévtár
